Ha a sajátunkban dolgozunk, akkor természetes, hogy minél jobbat és többet akarunk kihozni a munkánkból. A nagyobb eredményesség több pénzt is jelent. De ugyanezt lehetséges alkalmazottként is elérni. Ha a főnökeid azt érzik, hogy rád számíthatnak, akkor számítani is fognak rád. Van viszont 8 dolog, ami villámgyorsan kinyírja a termelékenységet. Nézzük, melyek ezek, és hogyan lehet ellenük tenni valamit.
Kritika
A jóindulatú kritika, és természetesen a pozitív visszacsatolások is növelik a termelékenységet. Azonban a negatív, rosszindulatú kritika esetében a munkakedv és a munka minősége alaposan megromlik. Ha mi magunk kell, hogy kritizáljuk a munkavállalóinkat, akkor mindig tartsuk ezt szem előtt. Ha odamegyünk, és leradírozzuk az illetőt az aszfaltról, akkor továbbra sem várhatunk tőle jobb teljesítményt. Ne vádold és ne szidd a munkavállalókat, inkább kezdeményezz egy párbeszédet, és vezesd rá őket, hogy miben hibáztak. A pozitív hangvétel pozitív munkateljesítményt fog hozni.
Stressz
A stressz brutálisan hat az ember pszichéjére. Az agyunkat még ki kell ismernünk, mert egyelőre úgy tűnik, ugyanúgy viselkedik bizonyos, egymástól egészen különböző esetekben. Az ugyanis nem teljesen ugyanaz, amikor szembe jön egy kardfogú tigris, és amikor egy munkát időben kell befejeznünk, agyunk mégis egyformán kezeli a kétféle szituációt. Ez azt jelenti, hogy annak az embernek, akinek túlfeszített az élete, az agya visszavált “primitív” üzemmódba, és csak a túlélésre koncentrál. Ez pedig megakadályozza a konstruktív, kreatív munkát.
Megoldás: lépjünk egyet hátra. Pihenjünk egy kicsit, hagyjuk az adott problémát, aztán nem sokkal később térjünk vissza rá ismét. Meglátjuk, új ás jó ötleteink támadnak, amelyek mind abból adódnak, hogy sikerült az agyunkat kirántani a stresszből.
Energia
Az energia fontos, ezt mindenki tudja. Ha nincs energia, akkor enerváltan, szenvedve végezzük a munkát, és ennek többnyire nem jó vége lesz. Azt azonban már kevesebben tudják, milyen egyszerű az energiaszintünket csúcsra járatni.
Energiát a táplálékunkból nyerünk, ezért azt kell megválogatni, hogy mit eszünk. A gyorséttermi “junk” kaja nem sokat tesz hozzá az erőnkhöz, az csak arra jó, hogy eltelítsük a hasunkat. Az egészséges élelmiszerek nincsenek túlságosan feldolgozva. Ilyenek pl. a teljes kiőrlésű gabonából készült műzliszeletek és társaik, valamint a gyümölcs is, mivel ezeket hosszabb ideig dolgozza fel a gyomor, így tovább biztosítanak a szervezet részére energiát.
A kutatások kimutatták, hogy a testgyakorlatok is segítenek az energiaszint megőrzésében. Ha az ember álmos, a legjobb ébresztő egy harminc perces séta. Nem valószínű, hogy ezzel a munkatársak visszaélnének, különösen nem a mostani mínuszok között. És neked magadnak is hasznos lehet, ha tudod, hogyan küzdheted le a napközbeni fáradtságot.
Persze az ember energiája nincs mindig a topon. Meg kell tanulni a bioritmust, és ehhez beosztani a napi teendőket. Ebéd után a szervezet emészt, ezért például ez lehet az ideje a levelek felbontásának, vagy egyéb, technikai jellegű tevékenységnek. A bioritmus fontosságáról korábban már írtunk cikket, amit itt olvashatsz!
Technológia
Ez annyira modern szó, hogy csak jót jelenthet a termelékenység, hatékonyság szempontjából! Nos, nem mindig. Egy lassú számítógép komoly hátráltató tényező lehet. Amíg azt várod, hogy betöltsön egy adott program, a figyelmed már el is kalandozik, az agyad ejti az adott munkafolyamatot, és sokkal nehezebb arra a feladatra koncentrálnod, amihez eredetileg a gépet igénybe akartad venni.
A megoldás, hogy a technológia fejlesztését építsd be a vállalkozásodba. Ha azt mondják a szakemberek, hogy három év múlva új laptopra lesz szükséged, akkor kezdj el erre takarékoskodni. Vedd figyelembe, hogy minden számítógépnek szüksége van frissítésre, a memória kitakarítására, és amúgy szó szerint, fizikailag is ki kell időnként takarítani, mert a leülepedett por rontja a gép hatékonyságát (több energia kell pl. a hűtéshez, stb.). Ezeket a frissítéseket is táblázd be magadnak, így számítógépedet mindig naprakészen tarthatod.
Ugyanígy az üzleti folyamatokat is rendszeresen újra kell értékelni. Hogyan intézzük a vevők panaszait? Milyen technológiával szállítjuk házhoz a megvásárolt terméket? Mi a bejelentkező mondata az ügyfélszolgálatnak? Még sorolhatnánk, mi mindent kell időről-időre felülvizsgálni ahhoz, hogy folyamatosan jól fusson a szekér.
De ezeket a folyamatokat azért nem szabad túl gyakran frissíteni. Ha havonta újabb és újabb bejelentkező szöveg jut eszedbe, ha hetente változtatod a kiszállítás módját, akkor ezt egy idő után sem a munkatársaid, sem az ügyfeleid nem fognak tudni követni.
Cél
A cél fontos. Ha nem tudjuk, hova haladunk, mi az elérendő cél, akkor a motivációt is sokkal nehezebb fenntartani. Mert ha csak megyünk bele a vakvilágba, ha nem mérjük folyamatosan, hol tartunk, akkor senki sem fog teljes erőbedobással dolgozni.
Ösztönözni kell magunkat és beosztottainkat is, hogy állítsanak fel mérföldköveket, ahová el kell jutniuk. Például, mi az, amit a mai napon el akarsz végezni? Ha sikerült, akkor elégedett leszel, és holnapra kitűzheted az újabb célt. A legújabb kutatások szerint az embert nem az teszi elégedetté, ha eléri a célját. Az egy kis ideig hat rá, aztán újabb célt keres. Ezért célszerű a vállalkozásodnak felvázolni egy jövőképet, és ehhez a képhez igazítani a napi-heti-havi-éves célkitűzéseket.
Hozzáállás
Elérkeztünk a legnehezebben befolyásolható területhez. A hozzáálláson változtatni nagyon nehéz. Ez a legújabb kutatások szerint csak akkor lehetséges, ha folyamatosan tanulunk, képezzük magunkat. Ebben az esetben ugyanis látjuk, hogy nem, még mindig nem vagyunk tökéletesek (bár törekszünk rá), és ez ad egyfajta alázatot a munkával, munkatársakkal, ügyfelekkel szemben.
A hozzáállást meg lehet próbálni kezelni példamutatással, vagy azzal, ha kicsit közelebb engedjük magunkhoz a kollégáinkat, beosztottjainkat. Ez utóbbi esetben fel lehet esetleg fedezni olyan inspiráló, motiváló tényezőket, amelyeket egy sima munkahelyi kapcsolatban nem láthatunk meg, és ezeket is fel lehet használni ahhoz, hogy változtassunk akár a saját, akár a beosztottjaink hozzáállásán.
Személyes specialitások
Abban sem vagyok biztos, hogy te a saját speciális tulajdonságaiddal tisztában vagy. Mikor forog jobban az agyad, este vagy reggel? Mikor vagy teljesen nullán? Melyik az erősséged, a szervezés, a nagy egész átlátása, esetleg az apró részletek milliméterekig történő tökéletesre csiszolása? Gyorsan döntöd el a kérdéseket, vagy rágódsz rajtuk hetekig, hónapokig?
Mindezek olyan specialitások, amelyek az énünkből következnek. S ha neked vannak ilyen specialitásaid, akkor hidd el, hogy a beosztottjaidnak szintén. Ezt pedig a megfelelő munkabeosztásnál, munkatervezésnél figyelembe kell venni. Ha valaki a részletek kidolgozásának a mestere, akkor ne ő vezesse a projektet, mert mire minden készen áll, addigra nyugdíjba mehettek. Ha valakinek az agya délután repeszt ezerrel, akkor ne a reggeli megbeszélésen várj tőle nagy ötleteket. És a többi, és a többi…
Kizökkenés
Ez talán a legrosszabb. Biztosan te is tapasztaltad már, hogy benne voltál egy munkában, megérkezett a “flow”, azaz az az állapot, amikor együtt folytál a feladattal, jöttek az ötletek… és akkor csöngött a telefon, bejött valaki trécselni, vagy más módon szakítottak félbe.
Ezt ellen nem lehet védekezni. Azt viszont te magad megakadályozhatod, hogy saját magadnak állíts fel ilyen csapdákat. Például, nem kell munka közben öt percenként megnézni, jött-e új e-mail. Erre inkább jelölj ki egy időszakot (például az ebéd utáni sziesztát) és addig álld meg, hogy nem nézegeted az emaileket. Mi van, ha jön egy sürgős? Godolj arra, hogy az annak sürgős, aki küldte.
A másik védekezési lehetőség, hogy meghatározodd, mit kell tenned aznap. Így, ha készen vagy egy feladattal, nem következik be, hogy az agyad az elvégzett munka örömének elégedettségével rávesz arra, hogy felmenj mondjuk a Facebookra, és elcsessz egy csomó időt. Mert ha arra gondolsz, hogy “ezt elvégeztem, úgyhogy jöhet a következő beütemezett munka”, akkor nem eresztessz le.