Zsolnay – A főtulajdonos letétbe helyezte az MFB-tartozás összegét 

Budapest, 2016. július 20., szerda (MTI) – Bachar Najari, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. főtulajdonosa hétfőn ügyvédi letétbe helyezett 400 millió forintot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül, hogy a felszámolást megakadályozzák, bár jogosságát és összegét vitatják – erről Bachar Najari és Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke, a svájci-magyar üzletember felesége számolt be szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. 

Cséplő Petra kifejtette, arra várnak, hogy a bíróság kimondja, kinek kell a tartozást utalni, vitatják ugyanis a követelés West Hungária Baunak (WHB) való eladásának jogosságát, álláspontjuk szerint a Zsolnay az MFB-nek tartozik. Megjegyezte, ők 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek, ám tudomásuk szerint ennél jóval alacsonyabb áron értékesítették a követelést.
Korábban közölték: végtörlesztést kezdeményeztek az előző tulajdonosok idején felvett hitelekre, de ajánlataikra nem érkezett válasz az MFB-től. Továbbá, olyan közjegyzői okiratba foglalt felmondás érkezett a banktól, amelyben sem a szerződésszám, sem az összeg nem stimmelt, ezért bírósághoz fordultak. Az MFB a követelést a WHB-nak értékesítette, amely a Zsolnay felszámolását kezdeményezte. Cséplő Petra a sajtótájékoztatón azt mondta, a WHB-val egy tárgyalás sem volt, nem közölték, hová, milyen feltételekkel kellene utalni a tartozást.
Az igazgatósági elnök kitért arra is, hogy Bachar Najari saját vagyonából a június 27-i határidőre átutalta a Zsolnayt terhelő 91 millió forintos helyi építmény- és iparűzési adót, az összeget azonban nem könyvelték el a Zsolnay számlájára, mert a vagyonfelügyelő nem adott a befizetéshez engedélyt. A vagyonfelügyelő Cséplő Petra szerint egyszer járt a társaságnál, utána több mint két hétre elérhetetlenné vált. A következő hír róla múlt csütörtökön a Zalaegerszegi Törvényszék levele volt, amelyben jelezte, hogy a vagyonfelügyelő együtt nem működésre hivatkozva panaszt nyújtott be a társaság ellen, amit azzal indokolt, hogy Bachar Najari befizette az adót. Az elnök szerint a törvényszék feltehetően a héten dönt ez ügyben.
Cséplő Petra hangsúlyozta, a Zsolnaynál az elmúlt húsz évben felhalmozódott terheket mind Bachar Najari fizette ki, az adóhátralékok nagy része is az ő tulajdonszerzése – 2013 – előtt keletkezett. A tartozások kifizetése módjában áll, és akarja is, ahogy az MFB-hitelt is folyamatosan rendezni akarta, ebben Pécs városa akadályozta meg – jelentette ki.
Várjuk a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét, megindítja-e úgy a felszámolást, hogy Bachar Najari magánvagyonából biztosította a 400 millió forintot – mondta. Hozzátette, szerdán reggel értesültek arról, hogy egy beadvány érkezett a törvényszékhez, amelyben kérelmezik, függetlenül attól, hogy fizetnek vagy nem, azonnali hatállyal számolják fel a gyárat, mivel nem működtek együtt a vagyonkezelővel.
A tulajdonos mindent kifizetett, azokat a követeléseket is, amelyeknek az esedékessége még nem járt le, a peresített követeléseket is. Reméljük, hogy Magyarországon van jogállam, és ez határt szab a helyi érdekkörök és kiskirályok uralmának – hangsúlyozta.
Az igazgatóság elnöke kifejtette: az elmúlt hetekben is folyamatosan érkeztek a megrendelések a céghez, a kormánnyal korábban kötött szerződéseik is érvényben vannak.

KORÁBBAN:

Háromszáz milliós kártérítési pert indított a pécsi önkormányzat

Pécs, 2016. július 4., hétfő (MTI) – Háromszáz millió forintos kártérítési pert indított a pécsi önkormányzat a ZsolnayPorcelánmanufaktúra Zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken egy 2014-ben történt vitatott ingatlanapport miatt – közölte Szabó Iván ügyvéd hétfőn az MTI-vel. A manufaktúra jogtalannak tartja a lépést.

    A Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője emlékeztetett arra, hogy a város és a főtulajdonos Bachar Najari által 2013-ban aláírt szindikátusi szerződésben a szír-svájci üzletember vállalta, hogy 500 millió forint tőkejuttatást nyújt a manufaktúrának. A többségi tulajdonos az összegből 200 millió forintot készpénzzel, további 300 millió forintot pedig egy hajmáskéri – használaton kívüli lőteret és víztornyot tartalmazó – ingatlan apportálásával hajtotta végre.     Szabó Iván felidézte: az apport már akkor vitát váltott ki, ugyanis a Zsolnayban kisebbségi tulajdonos városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. értékelése szerint az ingatlan csupán mintegy 40 millió forintot ért. Emiatt a pécsi önkormányzat korábban pert kezdeményezett, amit elvesztett, mert az akkori eljárás csak az apport szabályszerűségét vizsgálta, értékét nem – részletezte az ügyvéd.     Szabó Iván a múlt héten indított kártérítési perről kiemelte: abban bíznak, hogy Fővárosi Törvényszék igazságügyi szakértőt rendel ki, aki megállapítja a Veszprém megyei ingatlan értékét.     A kártérítési pert azért most indították, mert meg kellett várni a három bírósági fokot is megjárt előző eljárás eredményét – közölte az MTI kérdésére az ügyvéd, aki hozzátette: a pert azért a fővárosban kezdeményezték, mert azt a törvények megengedik és a szír-svájci üzletembernek Budapesten van lefoglalható vagyona.     Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke – miután az MTI-től értesült a fejleményről – elmondta: az ügyben eddig semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a céghez. A tőkeemelés miatt korábban indított perben első, illetve másodfokon is a Zsolnaynak adott igazat a bíróság, amelyet a Kúria harmadfokon megerősített – elevenítette fel.     Cséplő Petra kifejtette: a szóban forgó ingatlant “a pécsi önkormányzat által javasolt” igazságügyi szakértő becsülte fel 305 millió forintra, hozzátéve, hogy ennek felülvizsgálatára a cég öt igazgatósági tagja közül senkinek sincs joga.     Bachar Najari, svájci-magyar üzletember 2013-ban a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészét szerezte meg 180 millió forintért, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolatának megromlása arra vezethető vissza, hogy a cég ezt határidőre nem hajtotta végre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette.     A kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, amin a cég fő tulajdonosi köre megdöbbent, mondván, ehhez nincs jogalap.     A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indított büntetőeljárást költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A pécsi közgyűlés eközben Ledina Kerámia Kft. néven céget hozott létre, hogy a Zsolnay – szerintük elkerülhetetlen – felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. Az új céghez a Zsolnay több mint 170 alkalmazottjából mintegy 130 szerződött át június elején.     A Zsolnayhoz június végén ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék.