A Z generáció

A “Z generáció”, azaz az 1996 után született fiatalok, akik ma 19 évesek, vagy ennél fiatalabbak, a szolgáltató és a kereskedelmi biznisz potenciális célpontjai. Ez a korosztály adja pl. az észak-amerikai lakosság 25%-át, szóval nem egy elhanyagolható szegmensről beszélünk. a 2011-es magyarországi népszámlálás adatai szerint nálunk is kb. 20% körül mozog az érintett fiatalok száma, igaz az tény, hogy ebben a csecsemők is benne vannak (a 15-19 évesek aránya 6%).

A Z generáció úgy nő fel, hogy gyakorlatilag teljes hozzáférése van a mobil technológiához, az internethez és a szociális médiához. Ők az online benszülöttek, akik már a babakocsiban, a gördeszkán suhanva, vagy a családi autóban is a mobiltelefonnal játszanak. Talán jelenleg még nem tartoznak egyértelműen a fogyasztói társadalomhoz, de ez az időszak is eljön hamarosan (pl. az online játékok esetében gyakran van szükség a tovább haladáshoz online vásárlásra, amikor újabb és jobb fegyvereket, felszerelési tárgyakat vesznek a játékosok – ez máris a Z generáció asztala).

Egy amerikai felmérés alapján a Z generáció tagjainak

• 81%-a aktív a közösségi médiában,
• 93%-uk legalább hetente egyszer meglátogatja a Youtube-ot,
• 54%-uk naponta többször is felmegy a világhálóra,
• 26%-uk használja a Twittert és a Google+ -t naponta,
• 17%-uk használja naponta az Instagramot.

Ezekben a “real time” kommunikációkban a lényeg, hogy mindig új és egyedi információ érkezzen, amik minden egyes használó számára lényegében személyre szabottak, hiszen csak az őt érdeklő híreket fogja elolvasni, megkeresni, csak az általa kedvelt hírességek, oldalak információ frissítéseit fogja követni. S a legfontosabb, ha be akarsz jutni, és bent akarsz maradni a köreiben, akkor hozz létre interakciót, azaz vedd rá, hogy arra, amit megosztassz, amit eljuttatsz hozzá, reagáljon (írjon rá valamit, lájkolja, ossza meg stb.).

Amerikában már ciki a Facebook a Z generációnak. A legnagyobb közösségi médiafelület eljutott oda – és ez végül is kényszerhelyzet volt, hiszen ők csak úgy tudnak növekedni, ha újabb és újabb felhasználókat vonnak be – hogy a szülők, sőt a nagyszülők kedvencévé vált. A fiatalabb generáció pedig, amelyiknek alapvető igénye – ezt mindannyian tudjuk – hogy különbözzön az őseitől, nem szívesen tartózkodik ugyanazon a platformon, ahol a felmenők. Ez a tendencia Magyarországon még nem érezhető jelentősebben, de egyszer mi is eljutunk erre a szintre. Jelenleg a nyugati fiatalság a Facebook helyett előnyben részesíti a Snapchat-et, amelyiken fotókat és videókat tudnak egymással megosztani az ismerősök úgy, hogy a küldött fotó vagy filmanyag meghatározott időn belül megsemmisül. Másrészt a Youtube felhasználása a jellemző, ahol a profi videókon (klipeken, filmeken, reklámanyagokon) kívül a saját (pl. mobiltelefonnal létrehozott) filmek is szerepet kapnak.

A Z generáció szívéhez a “csináld magad!” mozgalmon keresztül visz az út. Egy márka esetében a hűséget ma már nem a csillogó-villogó reklám alakítja ki, sokkal inkább az egy közösséghez tartozás érzése, és az olyan jellegű alkalmazások, amik hozzátesznek az adott termékhez. Magyarországon is jellemző, hogy pl. a McDonalds honlapján különféle játékokat játszhatnak a felhasználók. Ez azonban önmagában még nem fogja arra késztetni a fiatalokat, hogy a McDonaldsban egyenek. De pl. a Nike alkalmazása, ami segít abban, hogy fejlesszék magukat az edzésben, és megosszák a barátokkal az eredményeket, így bíztatva egymást még jobb teljesítmény elérésére, már alkalmas lehet arra, hogy a Nike-érzést felkeltse.

A Z generáció “levadászásához” nincs szükség nagy befektetésekre. Sokkal fontosabb az egyedi, jól célzott tartalom, amiket a tévés-óriásplakátos kampányok helyett az online felületeken tudunk célba juttatni. Közösséget kell építeni, hogy a Z generáció tagjai maguk akarjanak a márka nagykövetévé válni, de ez csak jó minőség és menő tartalmak mellett működik. Tehát minél kevesebbet beszélj saját magadról, és minél többet arról, ami a Z generációt érdekli.