Az offshore cégek vége?

2014. október 29. fekete nap mindazok életében, akik bevételüket, jövedelmüket offshore cégek közbeiktatásával szerették volna kivonni hazájuk adóhatóságának érdeklődő szemei elől. Ezen a napon ugyanis töb mint 50 állam, közöttük Magyarország is, Berlinben aláírta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében kidolgozott szabályokat tartalmazó nemzetközi egyezményt, amelynek egyik legfontosabb szabálya az automatikus nemzetközi adatcserére vonatkozik, a különböző államok adóhatóságai között.

Mondhatnánk, hogy nem eszik olyan forrón a kását, hiszen adatcserére vonatkozó egyezmények már eddig is éltek az államok között. Azonban a korábbi egyezmények nem tartalmazták az automatizmust, azaz az adóhatóság akkor kapott információt egy másik állambeli adóhivataltól, ha konkrét ügyben kért. Mostantól viszont bizonyos esetekben automatikusan, mindenféle kérés nélkül fognak nagyszámú adatok beérkezni az adóhatóság rendszerébe, így olyan adózók is a szemük elé kerülnek, akikről addig tudomásuk sem volt. Az illetékes hatóságok automatikusan hozzáférhetnek az adott ország állampolgárai, vállalkozásai, alapítványai által az egyezményben részes más országokban végzett pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adataihoz, így a kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is.

Miről is van szó?

Ha mostanában bankoltunk (nemcsak offshore cégekkel, de valójában szinte bármilyen céggel), akkor biztosan nekünk is feltették a kérdést, hogy ki az adott cég mögött álló, ún. tényleges haszonélvező magánszemély. Azaz ki az, aki hasznot húz a cég működéséből. Ne legyenek illúzióink: ha van külföldi cégünk, vagy van offshore cégünk (hiszen a kettő nem feltétlenül ugyanaz), akkor az a bank, amelyik az adott cég számláit vezeti, szintén birtokában van ennek az információnak. Akár magunk nyitottuk a számlát, akár valamilyen ügynökségen keresztül történt ez meg, a tényleges haszonélvező személyét letisztázták, és rögzítették az iratok között. Tehát a személyi adataink, azzal együtt, hogy magyar állampolgárok vagyunk, ott lapulnak valahol, egy bank adatbankjában.

Eddig ez nem is lenne baj. Arra gondolhatunk a banktitok védelme miatt a bank amúgy sem fogja ezeket az adatokat kiadni senkinek. Hát, súlyosan tévedünk. Ugyanis pont erről szól a fentiekben említett, OECD egyezmény. A banknak kötelessége felmérni minden egyes céget, amelyik bankszámlát tart fenn nála, és meghatározott feltételek esetében (és most se legyenek illúzióink: szinte minden olyan esetben, ami nekünk kellemetlen), kötelesek a saját adóhatóságuk felé lejelenteni az adott bankszámlák egyenlegét, valamint a tényleges haszonélvező személyét és adatait. A bankok saját nemzeti adóhatósága pedig az adatok alapján fogja megküldeni az illető haszonélvező államának adóhatósága részére ugyanezeket az adatokat.

Mondhatná bárki, hogy mi ebben a probléma? Hát mindössze annyi, hogy az adóhatóság a tudomására jutott adatok alapján nyugodtan megérdeklődheti (és hidd el, meg is fogja), hogy honnan és milyen forrásból származik az az összeg, ami odakint virít annak a cégnek a bankszámláján, amelyiknek a végső haszonélvezője vagy.

Na, most rándult össze a gyomrod. Nem csoda. A rendszer gyönyörűen ki van dolgozva, hosszadalmas fejlődés eredménye, és nem egyszerű kiskaput találni. Már ha egyáltalán lehet. Mi jut eszedbe? Stróman? Hozzá ugyanúgy eljut az adóhatóság érdeklődése, és nem valószínű, hogy tudsz annyit fizetni, amennyiért magáénak vallja azt a bizonyos összeget. Hozzá kell tenni, hogy ha valakit odateszel egy ilyen bankszámla közelébe, akkor azt is be kell kalkulálnod, ha az illető esetleg egyszer rájön, hogy (papíron) az a pénz az övé. És esetleg ténylegesen is a magáévá teszi.

A bankokban pedig ne bízz. Persze, persze, az az érdekük, hogy legyenek ügyfeleik, de az semmiképpen sem, hogy bezárják őket azért, mert valamit nem úgy tettek, mint ahogyan azt az OECD egyezmény kitalálói gondolták. Szóval, nyelnek egyet, és az adatokat kiadják majd szó nélkül és automatikusan.

A közös rendszer azt a célt szolgálja, hogy a résztvevő országok között a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. Ahogyan azt az illetékesek jelezték, a korábbi, hasonló rendszerek az utóbbi öt évben 37 milliárd euróval növelték azoknak az államoknak a bevételeit, amelyek összefogtak az adóelkerülés ellen.

Mindezek után van egyáltalán jó hír?

Van. A rendszer 2015. december 31-ével indul. Tehát van még hozzávetőleg 10 hónapod, hogy kitalálj valami értelmeset az eddigi kényelmes megoldás helyett. 2016. január 1-jével az adott cégek bankszámláján lévő összegek, valamint a végső haszonélvező személyi adatai rögzítésre kerülnek, és 2017-től megindul maga az információcsere. Tehát hiába érzed úgy, hogy van még két éved, ez hamis biztonság. Mert 2017-ben a 2016. január 1-jei állapotot fogják rajtad számon kérni.

Az offshore berkekben nagyon sok szolgáltató létezik idehaza és külföldön egyaránt. Azonban ha pontosan akarunk látni, akkor jobban tesszük, ha innentől kezdve nem a “szorgalmas iparosokhoz” megyünk, akik szó nélkül bejegyeztetik az offshore cégünket, amit utána nézegethetünk, vagy a papírjaival ktapétázhatjuk a szobánk falát, de egyébre nem alkalmasak, mert vagy nem is nyitnak neki számlát a bankokban, vagy ott fog virítani a nevünk továbbra is.

Jobban tesszük, ha olyan szakembereket választunk, akik választ tudnak adni a kínzó kérdésekre. Nyilván lesz olyan szituáció, amikor a tanács nem lehet egyéb, csak hogy jobb lesz befejezni a tevékenységet. Mert az adóelkerülésben, a büntetőjogi esetekben nem lehet segíteni. Azonban adót optimalizálni lehet, és rengeteg olyan helyzet van, amikor nem szívesen kerül a tulajdonos az avatatlan szemek elé, mégsem mondható el, hogy bármiféle jogellenes tevékenységet végezne. Ezekben az esetekben a kérdésekre megvannak a megfelelő válaszok is.

Kérdezz Te is a szakértőnktől! Név nélkül, teljes titoktartás mellett kaphatsz válaszokat. Kérdéseidet a “Smartshore – okos offshore megoldások” részére továbbítjuk, és a szolgáltató szakértői megadják a szükséges válaszokat Részedre. Természetesen van lehetőség személyes konzultációra is. Akár így, akár úgy, kérünk, használd az itt következő kapcsolatfelvételi űrlapot: