A videojáték-iparban újra és újra felmerül a kérdés, hogy mikor jön a következő nagy hardverváltás. Csakhogy most nem ugyanaz a helyzet, mint a korábbi generációk végén. Nincs egyetlen tiszta, közös irány, amely felé minden szereplő egyszerre haladna. A Nintendo már megtette a konkrét lépést: a Switch 2 hivatalosan is megjelent 2025. június 5-én. A Sony oldalán a PS5 továbbra is a jelenlegi alapplatform, miközben a PS5 Pro már piacon van, tehát ott nem új generációról, hanem a meglévő család erősítéséről beszélünk. Az Xboxnál pedig már hivatalosan készül a következő generációs hardvervonal, de a Microsoft kommunikációjából az látszik, hogy ezt nem pusztán egyetlen új konzolként, hanem szélesebb ökoszisztémaként képzeli el.
Ezért ma a pontosabb kérdés nem az, hogy „mikor jönnek az új konzolok”, hanem inkább az, hogy mit tekintünk egyáltalán új generációnak. Tíz-tizenöt éve ez egyszerű volt: megjelent egy új gép, a régi lassan kifutott, a fejlesztők pedig fokozatosan átálltak. Most viszont a gyártók eltérő stratégiát követnek. Van, aki már piacra lépett az új hardverrel, van, aki a meglévő rendszert mélyíti technológiailag, és van, aki a jövőt már nem egy dobozban, hanem több eszközön és szolgáltatáson keresztül képzeli el. Ebből következik, hogy a következő évek konzolpiaca kevésbé lesz látványos generációváltás, és inkább egy széttartó, párhuzamos átmenetnek tűnik.
A Nintendo helyzete a legegyértelműbb. Ott nincs sok tere a találgatásnak, mert a Switch 2 már hivatalos termék, és a cég egyértelműen a Nintendo Switch utódjaként pozicionálja. Ez fontos különbség a többiekhez képest: a Nintendónál a generációváltás nem egy távoli fejlesztési terv, hanem egy megtörtént piaci lépés. A vállalat ezzel lényegében már el is indította a következő ciklust, és most azon dolgozik, hogy a szoftveres kínálat és a felhasználói bázis minél gyorsabban ráépüljön az új gépre. Magyarul: náluk már nem az a kérdés, hogy lesz-e új konzol, hanem az, hogy milyen gyorsan válik a Switch 2 az iparág egyik új központi platformjává.
A Sony ezzel szemben más logikát követ. A PlayStation 5 nem új szereplő: 2020 novemberében indult, és azóta is ez a Sony fő platformja. A frissebb fejlemény a PS5 Pro, amelyet 2024 szeptemberében jelentettek be, majd 2024. november 7-én piacra is dobtak. Ez azonban nem PS6 és nem új generáció, hanem a meglévő PS5-vonal erősebb, prémium változata. A Sony jelenlegi üzenete ebből elég világos: még bőven lát potenciált a mostani generációban, és inkább teljesítményben, képminőségben és technológiai finomhangolásban akar továbblépni, nem pedig azonnali generációváltással.
Ez azért lényeges, mert a PlayStation körül sokszor már a következő nagy ugrásról szólnak a pletykák, miközben a hivatalos kép sokkal visszafogottabb. A biztosan állítható dolog az, hogy a Sony jelenleg még mindig a PS5-ökoszisztémát építi. A PS5 Pro megjelenése inkább azt mutatja, hogy a vállalat szeretné tovább nyújtani a mostani ciklust, miközben látványosabb technológiai javulást kínál a prémium vásárlóknak. Ez nem a következő korszak megnyitása, hanem a mostani generáció meghosszabbítása és megerősítése.
Az Xbox esetében még érdekesebb a helyzet. A Microsoft 2025 júniusában hivatalosan bejelentette, hogy többéves stratégiai partnerségre lépett az AMD-vel, és aktívan építi a következő generációs hardveres portfólióját. A fontos szó itt nem is önmagában a „konzol”, hanem a „portfólió”. A cég ugyanis kifejezetten arról beszélt, hogy a jövőbeli kínálat konzolt, handheld eszközöket, PC-t, felhős megoldásokat és tartozékokat is magában foglal. Ez már önmagában jelzi, hogy a Microsoft nem a régi értelemben vett, egyetlen vas köré szervezett generációváltásban gondolkodik.
Ezt erősíti az is, hogy 2025-ben bemutatták a ROG Xbox Ally és ROG Xbox Ally X kézikonzolokat is, amelyeket az ASUS-szal közösen hoznak piacra. Ezek nem a klasszikus értelemben vett következő nappali Xbox helyettesítői, hanem azt mutatják meg, merre tolódik a hangsúly: az Xbox mint platform egyre kevésbé kötődik egyetlen eszközhöz. Ebben a modellben a „következő Xbox” nem csak azt jelentheti, hogy erősebb lesz a grafika, hanem azt is, hogy a játékos ugyanabba az ökoszisztémába lép be kézi gépről, PC-ről, felhőből vagy majdani új konzolról is.
Ez a három irány együtt elég jól megmutatja, miért nehéz ma egyetlen mondattal leírni a konzolpiac jövőjét. A Nintendo klasszikusabb értelemben generációt váltott. A Sony inkább a mostani generációt mélyíti tovább. A Microsoft pedig úgy készül a következő korszakra, hogy közben maga a „konzol” szó is tágabb jelentést kap nála. Vagyis a piac nem egységesen lép előre, hanem három eltérő üzleti filozófia szerint mozog.
A játékosoknak ez egyszerre lehet zavaró és kedvező. Zavaró azért, mert nincs egy egyértelmű pillanat, amikor mindenki tudja: most kezdődött az új korszak. Kedvező viszont azért, mert a jelenlegi generációs gépek láthatóan még nem veszítették el a jelentőségüket. A PS5-öt a Sony továbbra is központi platformként kezeli, a Microsoft még mindig több eszközre és szolgáltatásra épít, a Nintendo pedig már új hardverrel próbál lendületet szerezni. Ez azt jelenti, hogy a vásárlóknak ma sokkal inkább azt kell mérlegelniük, milyen ökoszisztémába akarnak belépni, nem pusztán azt, melyik doboz a legerősebb.
A közeljövő tehát nem a régi típusú, egyszerre berobbanó konzolháborúról szól majd. Új hardverek lesznek, sőt már vannak is, de a váltás nem egyszerre és nem ugyanazon a pályán történik. A Nintendo már meglépte. Az Xbox készül rá, de új definícióval. A Sony pedig egyelőre nem siet lezárni a PS5-korszakot. Ha ebből egyetlen tanulságot kellene kiemelni, az az lenne, hogy a konzolpiac ma már nem egyszerűen új gépekről szól, hanem arról, ki hogyan próbálja meghosszabbítani, újrakeretezni vagy épp újraindítani a saját világát.
ACM Wallet Gentleman Club 