Az Oscar-díjas Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjét – amelyet a jövő héten mutatnak be a magyar mozikban – hollywoodi sztárokkal készítette a művészet lényegéről, az emlékezésről és mindenekelőtt az elmúlásról.
A Rómába kalauzoló A nagy szépség után az olasz rendező angolul forgatta legújabb alkotását, amelynek története a svájci Alpokban játszódik, egy luxus termálhotelben. Itt pihen a már nyugdíjba vonult, világhírű zeneszerző és karmester, Fred (a kétszeres Oscar-díjas Michael Caine) és legjobb barátja, a filmrendező Mick (Harvey Keitel).
“A nagy szépség arról szólt, hogy milyen nehéz az életet folytatnia annak, aki azt gondolja, hogy a legjobb pillanatain már túl van. Ez a melankólia. Az Ifjúság ennek az ellentéte: a hősök az öregedés ellenére megpróbálnak a jövőre koncentrálni “.
Sorrentinót mindenekelőtt az elmúlás miatti szorongás érdekli. “Ez nem újkeletű probléma nálam. Tízéves voltam, amikor anyám azt mondta, hogy száz évig fogok élni. Elsírtam magam, mert arra gondoltam, hogy már csak kilencven évem maradt, és ezt nagyon kevésnek éreztem. Tudom, hogy rosszul állok a kérdéshez, de mindig is szorongtam az elmúlás miatt” – emlékezett a rendező. Arra a kérdésre, hogy ezt a szorongást miért idős emberek szemszögéből meséli el, Sorrentino elárulta, hogy őt a fiatalok nem érdeklik.
“A fiatalok nem tudják, hogy fiatalok. Ellenszenvesek, mert nincsenek tudatában a fiatalságuknak. Én viszont szimpatikus emberekről akarok filmet készíteni. Csak az idősek tudják, mi a fiatalság. Erről szól ez a film”.
Sorrentino szerint ugyanis a fiatalság alapvetően nem kor, hanem szellemi állapot és a szabadság megértésének kérdése. Ez utóbbira szerinte csak a tapasztalt emberek képesek. A két főhős szabadon dönt arról, hogy folytatja-e tovább az életét vagy sem. Döntésük azonban a véletlennek köszönhető, de azt szabadon tudják értelmezni.
(MTI)
