Tübingen, 2015. november 26., csütörtök (MTI) – Alsó paleolitkori elefántmészárszék nyomait fedezték fel régészek a görögországi Megalopoliszban.

A Marathousa 1 nevű lelőhely egy külszíni fejtésű bányában található, melynek területe egykor egy sekély tó partjára esett. Terméskőtárgyak mellett egy szinte teljesen ép csontvázat is találtak, amely eurázsiai őselefánttól (Elephas antiquus) származik – írja a Science Daily.
Jól megőrződött egyéb állati maradványokat – rágcsálóktól, madaraktól, kétéltűektől, hüllőktől, puhatestűektől és rovaroktól származó leleteket -, valamint növényeket – fát, magokat, gyümölcsöket – is találtak a kutatók. A feltárást a görög kulturális minisztérium és a Tübingeni Egyetem paleoantropológusai végezték.
A kőeszközök és az elefántmaradványok együttes jelenléte, valamint az elefántcsontokon talált vágási nyomok arra utalnak, hogy a Marathousa 1 elefántmészárszék lehetett. Előzetes becslések szerint a leletegyüttes a korai paleolitból származik, tehát a 300 ezer – 600 ezer évvel ezelőtti korszakból.
A kutatók csontszerszámokra is bukkantak, amelyeket a korai vadászok feltehetően arra használtak, hogy levágják a húst a csontokról.
“Megalopolisz az egyetlen hely a Balkánon, ahol bizonyíték van arra, hogy elefántot vágtak le a korai paleolit korszakban” – mondta el Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem Senckenberg Központjának munkatársa.
A Marathousa 1 Görögország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A régió volt a népvándorlás egyik legfontosabb, Európába vezető útvonala, a jégkorszak idején pedig menedékhelyet jelentett az állat- és növényvilág, valamint az emberek számára.
Jelenleg kevés információval rendelkezik a tudomány Görögország alsó-paleolitkori múltjáról. A Marathousa 1 döntő jelentőségű az emberiség európai letelepedésének feltérképezésében és a korai ember viselkedésének megismerésében – véli Harvati.
