Melyik fajta fehérje jobb a szívednek? A hús vagy a lencse?

Az egészséges szív és a fitt test igénye időnként külön utakra indít a táplálkozási szokásokkal kapcsolatban. Ha ugyanis az a cél, hogy a szívedet óvd, akkor a legtöbb tanácsadó azt mondja, hogy korlátozd az állati fehérje bevitelét, különösen az olyat, amiben sok a telített zsírsav. Ehelyett a diétád álljon inkább teljes kiőrlésű gabonákból, és vörösben a húsokat kerüld, csak a bort élvezheted ebben a színben, természetesen mérsékelt mennyiségben.

Azonban ha a fitt test a cél, akkor nemigen láttunk még olyan személyi edzőt, aki ne azt tanácsolta volna, hogy az étkezéseid álljanak húsból és zöldségből. Az ellentét feloldása érdekében a Men’s Health keresett meg szakembereket, akik elmondták a véleményüket a témában.

A szénhidrátok és a zsírok hatását mindig vizsgálták a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatosan, azonban a fehérjék általában kimaradtak a kalapból. Hogy ez miért történt? Mert a vizsgálatok alkalmával általában a szénhidrát és a zsír mennyiségét változtatták, hogy ellenőrizzék az élettani hatásokat, míg a fehérjét egy meghatározott szinten, az ún. napi szükséges bevitel (angol rövidítése szerint az RDA) szintjén hagyták. Ennek az oka általában az volt, hogy ugyanolyan elterjedt hit az, hogy fehérjét egyszerűen szükséges fogyasztanunk egy meghatározott mennyiségben, mint ahogyan az a C-vitaminnal kapcsolatban is fennáll.

Ennek eredményeként a kutatók nem vizsgálták meg azt, hogy mi történik, ha fehérjéből többet fogyasztunk, mint a napi szükséges bevitel. A Penn State University köreiben működő kutatócsoport, Penny Kris-Etherton világhírű tudós vezetésével ezért kutatásaik középpontjába ezt a kérdést helyezték.

A kérdés az volt, hogy számít-e, hogy mi a fehérje forrása? Azaz, hogy a fehérjét a szervezet húsból vagy zöldségekből (pl. lencséből) nyeri ki. Nyilván az merült még fel, hogy a zöldségek esetében nincsenek sem telített, sem telítetlen zsírsavak, csak a tiszta fehérje. A kutatás megállapította, hogy a fehérjék fogyasztása, származzon az bármilyen forrásból (pl. marhahús, pulyka, túró, edami), csökkenti a vérnyomást, ha betartjuk, hogy csak telítetlen zsírsavakat eszünk, és sok rostot is fogyasztunk.

Egy másik vizsgálat, ami szintén a Penn State-en indult, dr. Alison Hill vezetésével, azt vizsgálta, hogy az ún. metabolikus szindróma (ami lényegében a szív- és érrendszeri betegségek előszobája) szempontjából számít-e a fehérjefogyasztás.

Azt állapították meg, hogy nem a fehérjének, hanem magának a fogyásnak van szerepe. Ugyanis a fogyás egy nagyon erős faktor a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban.

Dr. Hill tanulmánya megállapította, hogy amíg a fő célok teljesülnek, azaz a mérsékelt kalória deficit (mínusz 500 kalória) és rost (több mint 35 gramm naponta), és az étkezés bőséges gyümölcsöt és zöldséget (több mint 8 csészényit naponta) tartalmaz, és súlyvesztés történik, addig nem számít, hogy az ebéd chilis marha vagy spenót saláta edami sajttal.

Az eredmények azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a bab mágikus zöldségnek van kikiáltva, mégis a benne lévő fehérje nincs nagyobb hatással az egészséges szívre, mint a sovány hátszínben lévő.