Interstellar

Szóval megint veszélyben van a Föld, és csak egy maroknyi űrhajós lehet az, aki akár a saját élete árán is, de megmentheti az itt élőket…

Meglehetőst sablonosan induló történet az Interstellar, de aztán belecsapnak a lecsóba, hogy a több, mint 160 percet végignézve megtapasztaljuk a XXI. századi űrodüsszeia minden szenvedése, csalódása, árulása, hamis vagy bukott kísérlete mellett a szeretet csillagrendszereken átívelő erejét, amikor a férfi, aki megígéri a lányának, hogy haza fog térni, a millió fényévekkel és a relativitáselmélettel is dacolva, sok esetben csak a hazatérésben vetett hitében bízva, végül tényleg visszajut a Földre.

Menjünk azért bele a történetbe egy kissé részletesebben, mert a fentiek alapján nem feltétlenül akarja mindenki megtekinteni az Interstellart. Igazából nem is való mindenkinek. Azok semmiképpen se hagyják ki, akik nem aludtak el a 2001 Űrodüsszeia vetítése alatt, vagy azok, akiknek tetszett az Androméda törzs “tudományos thriller” stílusa. Ja, és azok se, akik kedvelik Matthew McConaugheyt (Cooper) és Anne Hathawayt (dr. Amelia Brand), akik tényleg szép kutya-macska párost alkotnak az űrhajón.

Nos, adva van a Föld a közeli jövőben. Gaia anya azonban már nem szereti annyira az emberiséget, és egyre határozottabban jelzi, hogy jobb lenne elhúzni onnan a csíkot. Porviharokkal és terméketlen földterületekkel sújt minket. Az emberek a túlélésért küzdenek, és ennek érdekében mindent visszafejlesztenek, ami nem tűnik hasznosnak. Ebben a világban jó mezőgazdászokra van szükség és nem mérnökökre, mondja egy tanár a film egyik jelenetében.

Azonban hamarosan kiderül, hogy ezt most nem fogjuk megúszni: hamarosan az utolsó terményfajta, a kukorica is tönkre fog menni, mert elviszi a rothadás. A NASA, pontosabban az, ami maradt belőle, egyetlen kiutat lát: elmenekülni, és keresni egy új hazát.

Itt kapcsolódik be a küldetésbe a főhős Cooper, talán az egyetlen, aki rendelkezik valós repülési tapasztalatokkal, mert korábban NASA tesztpilóta volt, így a NASA számára egy valóságos kincs. Fel sem merül, hogy nem őt küldik a korábban már kirepült úttörő asztronauták után, hogy ellenőrizze, melyik is a valóban lakható bolygó.

Ami a NASA (és a néző) számára egyértelmű, az nem annyira egyértelmű a férfi családja számára. Az asszony évekkel korábban meghalt, de a két gyereket, az éleseszű kislányt, Murph-öt, és Tomot, aki inkább mezőgazdász, Cooper és az apósa nevelgetik. De Murph nem akarja, hogy az apja elmenjen, különösen, hogy tízéves gondolatvilágában is érzi, hogy a búcsú örökre szól. De Cooper megígéri neki, hogy visszatér.

Ami azonban nem egy könnyen teljesíthető ígéret. Nemcsak azért, mert a világűr egy veszélyes hely, különösen, ha az új otthon megkeresése érdekében egy nemrégiben, a Szaturnusz környékén nyílt féreglyukon kell átkelni, és nem is kizárólag azért, mert az úttörők által felfedezett helyek egyike-másika nem éppen barátságos környezet, hanem van egy sokkal egyszerűbb, de komolyabb probléma is: az Idő. Biztosan hallottunk már a relativitás elméletről, amely szerint a világűrben nem ugyanúgy telik az idő, mint pl. a Földünkön. A történet során elérnek egy olyan helyre Cooperék, ahol óránként hét földi évet “fogyasztanak”, ezért szó szerint drukkolunk, hogy minél hamarabb végezzenek már.

Amíg Cooper semmit sem változik, addig a gyermekei odalent a Földön felnőnek, unokái születnek, és az öregek meghalnak, a természet rendje szerint. Ebből is érzékelhetjük az Idő kegyetlen múlását, de a legdurvább, amikor Cooper és Brand doktornő pár órát töltenek lent egy bolygón, és közben a bolygó felett köröző űrhajóban a társuk 23 évet öregszik!

Ahogyan az Űrodüsszeia halad előre, egyre nyilvánvalóbb, hogy ha lesz is új otthon, azt a Földön élők nem fogják meglátni. Brand doktornő apja egész életét annak az egyenletnek a kidolgozására szánja, amelyik segítségével a földlakók elköltöztethetők lennének, míg ki nem derül, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen. Persze van B-terv, Cooperék vittek magukkal lefagyasztott, megtermékenyített petesejteket, de ez a megoldás azért sem Cooper, sem a néző kényes gyomrának nem lenne megfelelő.

Azonban ugyanúgy, ahogyan az ókori Odüsszeiában, itt is van remény még a legsötétebb helyzetben is. És Cooper valóban mindent megtesz azért, hogy teljesíthesse az ígéretét a lányának, és esélyt adjon a Földön élőknek is a menekülésre.

A film lélegzetelállító képvilágot tár elénk. A földi jelenetek, a sivár, porviharos kukoricás is fantasztikusan hiteles, de az űrjelenetek, és a fekete lyuk is olyan, mintha valóban ott készültek volna a képek kint, a mélysötétben. A filmben a fekete lyukat modellező szoftver asztrofizikai kutatóeszköz lett. Christopher Nolan rendező (akinek a nevéhez fűződik pl. az Eredet c. mozi is) asztrofizikusokkal is egyeztetett, és a film gyakorlatilag a jelenlegi tudományos ismereteinket is tartalmazza a relativitással, az Idő múlásával, a fekete lyukkal és az egyéb, a filmben megjelenő tudományos valósággal kapcsolatban.

A 2014-es évben az Interstellar kétségtelenül az év sci-fije volt. Nem egy könnyű darab, elsőre nem biztos, hogy mindent fel lehet fogni abból, ami történik benne. De ha kikölcsönzöd vagy megveszed a Google Play-ből vagy az iTunes-ból, akkor bármikor megnézheted, hogy megértsd a fekete lyukakat…