Miután a hitelezők és Görögország hónapokig tartó tárgyalások után sem tudtak megállapodni a hitelfeltételek módosításáról, a görög miniszterelnök azzal sokkolta kollégáit, hogy bejelentette: népszavazást tart a görög nép számára. Az ötlet június 25. előtt jött, ami elvileg az utolsó dátuma volt annak, hogy Görögország megállapodjon. Ciprasz miniszterelnök véleménye szerint a június 25-i időpontig megkötni javasolt megállapodás megsérti az Európai Unió alapelveit és értékeit. A Görögországban uralkodó Syriza párt a bejelentés óta folyamatosan a “Nem” mellett kampányol.
A népszavazást ugyanúgy bonyolítják le, mint a normál választásokat. Reggel 7.00 órától este 19.00 óráig kereshetik fel a szavazásra jogosultak a szavazóhelyiségeket. Mivel nagy a félelem attól, hogy nehogy csalás történjen, illetőleg szükséges, hogy minden a lehető legszabályosabban lezajlódjon, ezért ugyan exitpoll eredmények lehetnek még vasárnap, de a valószínűbb, hogy a kormány az eredményt csak hétfőn fogja bejelenteni.
Hogy miről is folyik a népszavazás, az egy külön kérdés. Sokak szerint arról, hogy Görögország tagja maradjon-e az Európai Uniónak és az eurózónának. Mások szerint, hogy a hitelezők által kínált feltételek megfelelőek-e, vagy ennél jobbra kell törekedni. Valójában a népszavazás kérdése az, hogy a hitelezők javaslatát, ami egyébként június 25-én lejárt, elfogadja-e Görögország vagy sem. A kérdésfeltevés azért sajátos, mert ahogyan írtuk, ez a javaslat már lejárt. A hitelezőket semmi sem köti abban, hogy legközelebb esetleg egészen más tartalmú javaslatot tegyenek. Így valójában sem az “Igen”, sem a “Nem” szavazat közvetlen hatással nem lesz a megállapodásokra. Egyébként a hitelezői javaslat egyik legérzékenyebb pontja az, amelyben az idegenforgalomra és a turizmusra vonatkozó adójavaslatok vannak. Ezt a legtöbb görög egyértelműen elutasítja.
Akik az igen szavazat mellett kampányolnak azt állítják, hogy Görögország elveszítette a hitelét a tárgyalópartnerei előtt, és ha visszautasítja a javaslatokat, akkor ki kell lépnie az Unióból. A holland Jeroen Dijsselbloem, a Eurogroup pénzügyminiszterekből álló tanácsának vezetője, valamint Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter, arra figyelmeztetnek, hogy illúzió azt hinni, hogyha a “Nem” szavaztok győznek, akkor mindent előről újra lehet tárgyalni. Ciprasz ezzel szemben azt állítja, hogy Görögországot jelenleg zsarolják, és a “Nem” szavazat nem jelenti automatikusan az Európai Unióból való kilépést.
A népszavazással kapcsolatban jogi problémák is adódhatnak, ugyanis a görög alkotmánybíróság a hét elején komoly gyakorlati és jogi problémákat vetett fel, bár megtagadta, hogy megakadályozza a népszavazást. Ezzel együtt az, hogy hiányzik egy világosan és konkrétan megfogalmazott kérdés, valamint az is, hogy a görögök nevetségesen kevés időt kaptak arra, hogy ebben a sorsdöntő kérdésben tájékozódjanak (a kiírástól mindössze egy hét telt el a referendumig), alkotmányossági problémákat vet fel. Az szintén, hogy a szavazólapon az első válasz a “Nem”, ami ellentétes a bevett gyakorlattal. Sok görög nem fog tudni szavazni, mert távol élnek attól a helytől, ahová szavazókörük szerint tartoznak, illetőleg külföldön is sokan vannak, és valószínűleg nem fognak tudni hazautazni erre a hétvégére.
Az előzetes közvéleménykutatások egészen szűk előnyt mértek az “Igen” szavazatok javára. Ennek többek között oka az is, hogy a bankok bezártak, és készpénzkorlátozást vezettek be. Nem egy görög polgár, aki ezt megelőzően még a “Nem” szavazaton gondolkodott, most “Igen”-nel fog szavazni, mert feldühödött azon, hogy nem fér hozzá a pénzéhez.
Úgy tűnik, a görög közélet és a szavazók erősen polarizáltak. Pedig az “oxi” (Nem) és “nai” (Igen) szavazók többsége csak nyugodt és biztonságos életet és jövőt szeretne, többségükben az Európai Unió kebelén belül. De bármi is lesz a népszavazás vége, és abból bármilyen következtetést is vonnak le majd a görög vezetők, félő, hogy az egyszerű állampolgár számára nem az fog következni, mint amit remél.
ACM Wallet Gentleman Club 