Lelkesen szörfölgetünk a neten, és időnként előfordulhat az is, hogy úgy szeretnénk meglátogatni egy oldalt, hogy annak ne maradjon nyoma. Sőt, nem nagyon csípnénk, ha valaki látná, hogy merre jártunk és mit csináltunk, és természetesen azt sem, ha az internetszolgáltatónktól bárki szerezhet – akár legálisan, akár illegálisan – adatokat arról, hogy mivel töltöttük el az időnket a világhálón. És bizony vannak olyan dolgok is, amiket hiába is keresnénk a Google-ban. A Business Insider cikke nyomán mi is nézzünk körül kicsit…
A “Dark Web”-et vagy “Deep Web”-et (Sötét Web vagy Mély internet) lelkes magánszemély aktivisták hozták létre azzal a céllal, hogy úgy oszthassanak meg információkat, adatokat, programokat egymással, hogy azt lehetőleg ne láthassa a “Nagy Testvér” szeme.
De mi is az a “mély web”? Egyes vélemények szerint az internet 90%-a tartozik ide, sötét és követhetetlen weboldalak tömege. Valójában, ahogyan azt a Wired oldalon írják, a sötét web pár ezer honlapot tartalmaz, amelyek esetében nem lehet megállapítani az üzemeltető szervernek az IP címét. Ezeket a honlapokat nem lehet a hagyományos böngészőkön keresztül elérni, se a Safari, se a Chrome, sem a többi nem találja meg őket, mert ehhez speciálisan anonim eszközökre van szükség. Olyanokra, mint például a Tor, vagy az I2P.
Sokan csak arra használják a sötét internetet, hogy bizarr és potenciálisan tiltott vagy illegális dolgokat vásároljanak. Mások viszont arra, hogy olyan információkról halljanak, vagy olyanokat osszanak meg, amik esetében nem lenne jó, ha kiderülne a személyazonosságuk. Sok olyan állam van, ahol nemhogy a véleménnyilvánítás miatt, de még azért is üldözik az embereket, ha olyan információkhoz jutnak, amit a hatalom nem szeretne tudatni. Ezeken a helyeken nem is marad más lehetőség – már ha egyáltalán a korlátozásokat kijátszva ki lehet jutni az internet nemzetközi vizeire – mint eltitkolni az identitást, megzavarni az IP címet kereső robotokat, és elmerülni a mély web-ben, remélve, hogy elég mélyre jut az ember ahhoz, hogy valóban ne találjanak rá.
A mélywebhez kapcsolódnak olyan – természetesen illegális – piacterek, mint például a Silk Road, ahol az emberek nyíltan megbeszélhetnek egymással olyan kérdéseket is, amiket az ezerszeresen ellenőrzött, meghatározott kulcsszavakra kereső robotokkal figyelt “fehér” interneten soha meg sem próbálnának. De a Silk Road a piactere volt olyan termékeknek is, mint pl. fegyverek vagy drog. Ezzel azonban eszközt adott azoknak a kormányoknak és szervezeteknek a kezébe, amelyek be akarták tiltani, így hosszabb küzdelmek után az underground Silk Road megszűnt.
A mélyweb időnként szenzációkkal is szolgál. Tavaly például először ide kerültek fel azok a Snapchat fotók, amelyekből azután botrány is lett, hiszen a Snapchat szolgáltatásnak az a lényege, hogy az ott publikált anyagok nagyon rövid időn belül törlésre kerülnek, így az ember hajlamos ott olyat is megosztani, amit – tudva, hogy innentől letörölhetetlenül fent marad – például a Facebookon nem tenne meg. De a mélyweben jelent meg először az a film is, amelyben Edward Snowden beszél az általa felfedezett visszaélésekről.
A mélywebet a már említett Tor böngészőn keresztül lehet a legegyszerűbben elérni. Ennek a böngészőnek az az elve, hogy a keresési kéréseket körbeküldi több hálózaton, így sokkal nehezebb visszakeresni, hogy eredetileg honnan is érkezett az információ. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Tor-on keresztül lassabb az internet, hiszen az adatok nagyon sok szerveren keresztülfutnak.
Ha sikerült a letöltés és a telepítés, akkor érdemes meglátogatni a Reddit oldalt, ahol például az r / onion , r / Tor , és r / deepweb keresésekre adott válaszokat követve tanulhatjuk meg a mélywebben való szörfölés fortélyait.
Azt azért meg kell jegyezni, hogy a Tor jó, de nem tökéletes, ha az anonimitásunkat szeretnénk megőrizni. Nehezen ugyan, de visszakövethető, hogy valaki milyen IP címről internetezik, ezért maga a Tor projekt is ad tanácsokat, hogyan növeljük a biztonságot. Azt a biztonságot, ami azért sohasem lesz 100%-os.


Egy gondolat a következővel kapcsolatban: “Az internet sötét oldala – a legmélyebb web titkai”