Tavaly július 12-én, a brit Bonhams aukciós ház árverésén egy azonosítatlan telefonos licitáló több mint 20 millió fontot (jutalékokkal és díjakkal együtt több, mint 31,6 millió amerikai dollár) kínált a MercedesW196 F1 Silver Arrow gépkocsijáért. A korábbi csúcsot a Ferrari Testa Rossa prototípusa tartotta, ami 2011-ben 10 millió fontért került egy árverésen az új tulajdonosához.
Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e ilyen irdatlan vagyont fizetni egy gépkocsiért? A szakértők szerint egyértelműen igen. Ugyanis ez a bizonyos Mercedes gépkocsi minden olyan befektetési szempontnak megfelel, amit csak az autóipari befektetők szem előtt tartanak: ritka, gyönyörű, világmegváltó, tele van zsúfolva mindenféle technikai újítással, és ráadásul konkrétan az autó is híres, ugyanis ezt vezette a valamikori Forma-1 versenypilóta ikon, az autózás történetének egyik legkarizmatikusabb figurája, Juan Manuel Fangio.
1954-ben, 15 éves kihagyás után tért vissza a Mercedes a Forma-1 versenybe, mégpedig ezzel az autóval, amit kifejezetten arra építettek, hogy megnyerje a versenyt. A Fangio által vezetett Ezüst Nyíl teljesítette is a kihívást: két Forma-1 bajnokságot is nyert, miután 12 rajthoz állás során 9 alkalommal nyert.
1954. július 4-e a németek számára kétszeresen is a büszkeség napja. Egyrészt ekkor győztek le minket a labdarúgó világbajnokság döntőjében 3:2 arányban, másrészt ezen a napon győzött a francia nagydíjon az Ezüst Nyíl elsőként, majd ezt hamarosan követte további nyolc futamgyőzelem. A győzelem Reimsben nagyon fontos volt a Mercedesnek és a németeknek is, hiszen a Mercedes Benz ezzel Németország megújuló jövőjének a példájává vált.
A sofőr Juan Manuel Fangio annyi idős korában kezdett el versenyezni, amikor sok pilóta már nyugdíjba megy: 38 éves volt, amikor az első Forma-1 versenyén részt vett. Ezt követően azonban a legmagasabb győzelmi arányt produkálta, mert 52 futamból, amelyen elindult, 24 alkalommal nyert. 52 versenyből 29 alkalommal indult pole positionból, azaz az első helyről, és öt világbajnoki címet nyert, valamennyit 40 év felett (41, 43, 44, 45 és 46 évesen).
A Bonhams által kínált jármű a harmadik minden idők legeredményesebb versenyautói közül. Csak az 1988-as McLaren Honda MP4 (Ayrton Senna és Alain Prost) és a Ferrari F2002 (Michael Schumacher) voltak eredményesebbek nála.
Nehezen képzelhető el, hogy egyszer még ennél is drágább autót fognak értékesíteni egy aukción. De az tény, hogy az aukciós piac időnként furcsán viselkedik: egy-egy olyan autó esetében, amelynek nincs utánpótlása, és abszolút egyedi, képesek irracionálisan is gondolkodni. Minden esetre, a képek láttán azt kell mondanunk, hogy ez a versenyautó gyönyörű.
De hogy érne-e nekünk 31 millió dollárt…?
ACM Wallet Gentleman Club 