A mikrobáid ugyanúgy azonosíthatnak, mint az ujjlenyomatod

Amikor megérinted például az asztalt, akkor egy apró, olajos foltot hagysz hátra: ez az ujjlenyomat, amelynek mintázata egyedi, tehát annak alapján bármikor be lehet azonosítani téged. De amikor megérinted azt a felületet, nemcsak ujjlenyomatot hagysz hátra, hanem mikrobák millióit is. Ezek a mikrobák ugyanúgy alkalmasak arra, hogy azonosítsanak téged, mint az ujjlenyomatok.

Tavaly Simon Lax és Jack Gilbert, a Chicagoi Egyetem munkatársai 18 önkéntes közreműködésével vizsgálták az emberben tenyésző mikrobákat, és arra a megállapításra jutottak, hogy ugyan azok genomjai nagyon hasonlóak minden ember esetében, de a számuk, a pontos típusuk mindenkinél más és más.

Az emberben a mikrobák egyedülállóan nagy közösségei élnek. Valamennyien ugyanazokon a fajokon és törzseken osztozunk, de emberenként más és más a pontos névsoruk.

Lax és diáktársa, Gibbons, heteket töltött azzal, hogy emberek cipőtalpának, illetőleg mobiltelefonjainak nyomait törölgette a padlóról vagy asztalokról. Azt találták, hogy a tárgyak megőrizték a tulajdonosaik mikrobáit, így csak a cipőről származó nyomok alapján elvileg lehetséges pontosan követni valakinek az útját, mégpedig igen nagy valószínűséggel (tehát nem játszik be egy ugyanolyan típusú másik cipő nyoma, mert nem a nyom kinézete és formája a lényeg, hanem azoknak a mikrobáknak az összetétele, amiket a nyom tartalmaz).

Azért még sok a kérdés. Például, hogy mennyire biztos ez a típusú azonosítás? Aztán, meddig maradnak meg az adott nyomban a mikrobák? Az ujjlenyomatok és a mikrobák genomjai is nagyjából állandóak, de a mikrobák konkrét fajtái változhatnak – mennyiben követhető az azonosításban ez a változás?

Curtis Huttenhower és csapata a Harvardi Népegészségügyi Iskolától vizsgálták ezeket a kérdéseket. Felállítottak egy algoritmust, amely a jövőre nézve is figyelembe tudja venni a mikrobák változásait. Összehasonlították az algoritmus által generált kódokat az alanyoktól hónapokkal később begyűjtött mintákkal, és azt találtk, hogy a leírás megfelelő.

Jelenleg nagyjából 86%-os biztonsággal tudják azonosítani az alanyokat. Huttenhower mindenképpen javítani akar az algoritmus eredményességén.

A kutatások segítségével egyre inkább megértjük az emberi testben élő mikrobák működését. Ugyan a fajtájuk és a mennyiségük változhat, de mégis megállapítható, hogy ez a laza, mégis meglepően stabil mikrobiom közösség él az emberben. A szintjük ingadozhat, de ugyanaz a kör marad meg bennünk egész életünkben. A kutatók még nem tudják, mi okozza ezt a stabilitást. Talán a génjeink, vagy az immunrendszerünk határozza meg, hogy mely mikroba törzsek maradhatnak bennünk. Talán születésünkkor kapunk egy alapot, és a későbbiekben ez lesz az, amelyik magához gyűjti a többi mikroba törzset.

Valószínű, hogy a mikrobák nem lesznek olyan jelentősek a kriminalisztikában, mint amilyenek például a DNS-vizsgálatok. Ez utóbbiak rendszere már kidolgozott és nagyon pontos. Ezzel együtt a mikrobáink egyedisége is azt mutatja, hogy minden ember más és más.