Hosszú távon tervezel? Építs dinasztiát!

Már a Palacsintás király c. mesefilmből is kitűnt, hogy a családi erő sokat számít az üzletben. A király udvarát ellepték a ravasz főszakács rokonai, és majdnem kiették az uralkodót a vagyonából. Az üzlet kis híján sikeres lett.

De nemcsak a mesében érvényesül, hogy a dinasztikus erő hegyeket mozgathat meg. A meritokraták legnagyobb bánatára (a meritokrácia egy olyan társadalmi forma, amelyben az egyén boldogulása független attól, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik, csak a saját ereje, kitartása, tudása számít) bizony még a legnagyobb demokráciában, az Egyesült Államokban is tetten érhető a dinasztiák szerepe. A jövő évi elnökválasztáson kiderülhet, hogy a kilenc legutóbbi alkalomból hétszer ringbe szálló Clinton és Bush familia valamelyik tagja viszi el a pálmát. Mind Hillary, mind Jeb Bush sérti a meritokraták érzéseit, mégis könnyen lehet, hogy a nevük miatt befutók lesznek.

Nem valószínű, hogy ne találnánk legalább olyan rátermett és talpraesett embert, mint a ilyen Hillary Clinton vagy Jeb Bush. Ez utóbbi két személy mégis előnnyel indul a megmérettetésben, egyszerűen csak azért, mert ott csillog a keresztnevük előtt a Clinton vagy a Bush név.

A világban egyáltalán nem ritkák az olyan dinasztiák, mint Clintonék vagy Bushék. Japán, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea vagy Bangladesh is nevezetes arról, hogy a jelenlegi vezetőiket korábban rokonaik előzték meg a vezetői székben. Gandhiék Indiában, a Bhutto család Pakisztánban is erős gyökerekkel rendelkezik a politikában. Egyre többet beszélnek a Fujimori-klánról Peruban a közelgő elnökválasztások kapcsán, és a Trudeau családnak is van esélye arra, hogy Kanadában ismét elnököt állítson.

Európában is összezárnak a családtagok sok helyen. A belga miniszterelnök a fia egy korábbi külügyminiszternek illetve európai biztosnak, a Le Pen család már a harmadik nemzedéket adja a Nemzeti Pártnak Franciaországban. A Papandreou és a Karamanlis nevek még sokats zámítanak Görögországban.

Az üzleti életben sincsen ez másként. A világ legnagyobb vállalatainak több mint 90%-a van családi kézben, vagy egy-egy család által vezérelve. Ilyen például a News Corp vagy a Volkswagen. Kiszámították, hogy az amerikai vállalatok 33%-a, a német és francia cégek 40%-a lényegében családi vállalkozás.

A rokonságnak van haszna. Bár a filmeken más látszik, állandóan acsarkodó, hatalomra és örökségre vágyó unokaöccsök és nagynénik tengerének tűnhet a dinasztia, mégis a családi vállalkozások sokkal rugalmasabbak és tartósabbak egy más típusú cégnél. A családi vállalkozások nem biztos, hogy hajszolják a nyereséget, mivel hosszú távon gondolkodnak. Az egymással rokoni kapcsolatban álló emberek együttműködése is zökkenőmentesebb lehet, mint idegen, más és más anyagi és családi háttérrel rendelkező embereké.

Viszont a dinasztia lehet káros is. A New York times számításai szerint egy olyan jelöltnek, akinek az apja kormányzó, 6000-szer nagyobb az esélye arra, hogy ő magából is kormányzó válik majd valaha. Egy szenátor fia 8500-szor nagyobb eséllyel lesz maga is szenátor, mint egy egyszerű emberfia gyermeke. A vagyon és a hatalom koncentrációja egy egészen szűk kör kezében, felveti a legitimáció kérdését. Felmerül a korrupció lehetősége, ahogyan egy tanulmány megállapította azt is, hogy 2003 véletlenszerűen kiválasztott cégből a 8% vezetőségének a rokonai ültek az adott cégnek otthont adó állam vezetésében. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a 10 leggazdagabb család felügyelte a piac 34%-át Portugáliában, és 29%-át Franciaországban vagy Svájcban.

Hogy mi a válasz, azt senki sem tudja. A család neve hallatlan előnyt képes adni egy olyan valakinek, akit amúgy senki sem ismerne. A családi vállalkozások is hallatlan potenciált tudnak felmutatni. De hogy ez mikor megy már az egészséges verseny rovására… a határ nagyon el tud mosódni.

Ami viszont fontos ebből a TE számodra: ha tartós és hosszútávú eredményeket akarsz, építsd fel a saját dinasztiádat.