Megláttam ezt a posztert valahol, és nem tudtam megállni, hogy ne vessek képernyőre pár gondolatot Bryan Singer filmjéről, ami 1995-ben készült, az 1996-os Oscar gálán a legeredetibb forgatókönyv díját is elnyerte, és most, húsz évvel később is üt, mint a bimbamm óra. Persze csak akkor, ha még nem hallottad a sokszor, sok helyen lelőtt poénját, amit mi most pontosan azért, mert az itt lentebb következő linken meg tudod nézni az egész filmet (angol nyelven), nem fogunk spoilerezni.
Sokan mondták, hogy egészen átlagos kis film ez, pedig minden részében vannak zseniális húzásai. A történetben a szálakat egy hihetetlenül gonosz és intelligens szuper bűnöző, Keyser Soze mozgatja, akinek a neve hol itt, hol ott tűnik fel, fegyverrablásokban, gyilkosságokban, kábítószerben, de az arcát soha, senki sem látja, és ha látják is, nem sejtik, hogy ő áll előttük. Keyser Soze neve mindenkiben, aki ismeri, félelmet kelt. Hogy milyen misztikus figuráról van szó, azt jól szemlélteti a Scooter, aki egy (nem hosszú) zenét is szentelt a szuper bűnözőnek:
A történet elején láthatjuk, hogy ez a Keyser valóban nem egy ideges típus, hiszen a tűzkanócot, ami arra hivatott, hogy meggyújtson és felrobbantson egy hajót, úgy oltja el, hogy hát… hmm, hogy is mondjuk, szóval, hogy könnyít magán, és a vízsugárral célozza meg a halálos robbanás felé tartó tűzpatakot. Később persze még több, szinte emberfeletti történetet ismerhetünk meg róla, amelyek már-már valóban misztikus ködbe emelik az alakját.
Annyi bizonyos viszont, hogy San Pedro kikötőjében egy szanaszét égett hajón 22 hullát találnak, illetve a környéken begyűjtenek egy halálra rémült, kisstílű bűnözőt, bizonyos Verbal Kintet (Kevin Spacey), aki nevéhez méltón verbálisan nem rossz. A történetet az ő előadásában hallhatjuk, ahogyan kitálal Dave Kujan (Chazz Palminteri) ügynöknek az előzményekről.
Minden hat héttel korábban kezdődik, amikor begyűjtenek négy nehézfiút. Nem kellett volna ezt tenniük a zsaruknak, mert ez a négy önmagában is veszélyes, de amikor egymás közelébe engedik őket, elegendő egyetlen szikra… Dean Keaton, a volt rendőr (Gabriel Byrne), Michael McManus (Stephen Baldwin) a fegyvermániás, aztán a társa, Fred Fenster (Benicio del Toro), végül a hasonlóan komoly bulikkal foglalkozó Todd Hockney (Kevin Pollak) maguk közé fogadják a véletlenül oda keveredett Verbalt, és már a fogdában kifőznek egy tervet, amivel jót kaszálhatnak. Eleinte Keaton nem akar benne lenni a buliban, ő már kiszállt, jó útra tért, de mikor Kujan ügynök egyre-másra megkeseríti az életét, csak kénytelen ott hagyni ügyvéd barátnőjét, Edie Finnerant (Suzi Amis), és a többiekkel tartani.

A buli jól sikerül, és azonnal kiötlenek egy újabbat, azonban feltűnik a színen egy furcsa, titokzatos ügyvéd, Mr. Kobayashi (a nemrégiben elhunyt Pete Postlethwaite játsza), aki mindegyikükről szinte mindent tud, és nem mást, mint Keyser Soze-t képviseli. Keyser egy komoly feladatra utasítja a bűnözőcsapatot: rajta kell ütniük egy hajón, és felkutatniuk ott egy 91 millió dollárt érő kábítószer szállítmányt. A hajót magyarok védik, akik a helybeli argentin maffiával akarnak üzletelni.
Fenster úgy dönt, hogy kiszáll, ami nem túl jó ötlet a részéről, mert hamarosan megtalálják a hulláját a többiek. Amikor felelősségre akarják vonni Kobayashit, az kifejezetten meggyőző érveket sorakoztat fel, ami miatt mégiscsak vállalják a munkát. Rajta is ütnek a hajón, azonban ott nincs kábítószer…
Verbal elmondja, hogy a hajón személyesen megjelent Keyser Soze is, és mindent s mindenkit eltakarított az útból, aki csak látta az arcát. Kujan ügynök – mivel az ügyes Verbal paktumot köt az államügyésszel – kénytelen elengedni a fickót, hogy aztán kis idő múlva kihulljon a porceláncsésze a kezéből…
A filmnek magyar vonatkozása is van: ahogyan már írtuk, a helybeli magyar maffia szerepel benne, egyikük konkrétan meg is jelenik Akosh Kovaz személyében, aki szanaszét égve egy kórházi ágyban retteg Keyser Soze bosszújától. A filmben beszél is magyarul, ami külön élmény, nézzétek meg a lenti linken, az eredeti, angol nyelvű, de ebben a részében magyar változatot 🙂

