Talán meglepő lehet, hogy mik a legnépszerűbb TV műsorok a Facebookon. Az első helyen a Simpson család áll, majdnem 70 millió rajongóval. Azonban a második helyen nem a mostanában oly népszerű sorozatok feszítenek, mint például a The Walking Dead, vagy a Trónok harca, hanem egy olyan show, amelyik 20 évvel ezelőtt véget ért, mindössze 14 epizódot mondhat magáénak, gyakorlatilag nem beszélnek benne, inkább csak érthetetlen morgás és mormogás hallatszik, mesterséges műnevetéssel vették fel annak idején, és a középpontjában egyetlen személy szerepel, egy nagyfülű, szögletes arcú, furcsa mimikájú ember – Mr. Bean. Mr. Bean-nek a Facebookon 61,5 millió követője van, messze megelőzve az imént említett új darabokat (a The Walking Dead rajongótábora 31,9 milliós, míg a Trónok harca 14,4 millió szimpatizánssal rendelkezik).
Mr. Bean-nel idén februárban új rajzfilmsorozat indult a gyerekeknek, ami a közel egy évtizede elkészített korábbi animációs sorozat folytatása, és március 24-én, kedden, megjelent egy négylemezes DVD-n az eredeti, 14 részes show is, “Mr. Bean: The Whole Bean” címmel.
Ezt az eredeti műsort annak idején a Mr. Beant megformáló Rowan Atkinson és Richard Curtis író közösen hozták létre. Curtis, aki később olyan alkotásokat jegyzett, mint a “Notting Hill” vagy az “Igazából szerelem”, annak idején azzal az ötlettel fordult Atkinsonhoz, hogy a francia mester, Jacques Tati stílusában hozzanak létre egy figurát, tisztán vizuális formában, nulla beszéddel. Az idén hatvan éves Atkinson visszaemlékezése szerint Curtis azt mondta neki: “Miért nem próbáljuk meg, és készítünk egy darabot egy olyan emberről, aki nem tud ébren maradni egy olyan helyzetben, ahol ébren kellene maradni?” Így született meg Mr. Bean figurája, és a templomi jelenet, 1979-ben. Ezzel a vázlattal azután Atkinson fellépett a különféle meghívások alkalmával, és bemutatta a Ediburgh-ben is egy fesztiválon.
Aztán az első fél órás show 1990-ben került képernyőre, benne a templomi jelenettel, amit most Te is megnézhetsz 🙂
Az első részt még további 13 követte, majd két egészestés film is, 1995-ig. A karakter folyamatosan népszerű maradt Angliában, elkészítettek egy kisfilmet a Comic Relief adománygyűjtőknek, és Mr. Bean megjelent a 2012-es olimpia megnyitó ünnepségén is. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban nem sikerült ilyen népszerűségre szert tenni. Valahogy a brit típusú rövid széria nem jött be az amerikaiaknak. Pedig az HBO és a PBS csatornák is leadták a sorozatot, de igazi áttörést nem ért el az újvilágban.
Sokan elemezték már, hogy miért népszerű a sorozat. Felvetették egyrészt a párbeszéd hiányát. Mivel ilyen gyakorlatilag nincsen, ezért a jeleneteket bárki élvezni tudja, nem kell hozzá angol nyelvismeret. Aztán felmerült, hogy Mr. Bean rendszerint hétköznapi helyzetekben jelenik meg, olyanokban, amelyekbe nap mint nap mi is kerülünk. Csakhogy ezeket a helyzeteket ő megcsavarja, valahogyan mindig elhajlik a hétköznapi rutin a burleszk irányába, s azután a majdnem lehetetlenné váló helyzetet Mr. Bean a személyiségéből eredő különleges megoldással rendezi. Ahogyan például itt, a mosodában:
Rowan Atkinson véleménye az, hogy a sorozat sikere abban rejlik, hogy a főszereplő végtelenül naív, mint a nagy elődei, Benny Hill, vagy még korábban Charlie Chaplin. Ha már egyszer nem lehetett beszélni, akkor adni kellett egy gyermeki viselkedést Mr. Bean-nek, ahol megjelenik a naivitás mellett a gyermeki csökönyösség, a bosszúállás, az önzés és a gyermekek viselkedésében fellelhető anarchia, azaz a szabályokkal való szembenállás. Talán az is az oka a sikernek, hogy a felnőtt életre jellemző szituációkat a karakter úgy oldja meg, mintha egy 11 éves gyerek lenne.
Rowan Atkinson tudja, hogy a karaktere népszerű, bár a Facebook követők száma talán még őt is meglepte. Jelenleg az 52 részesre tervezett új Mr. Bean rajfilm szinkronizálásával van elfoglalva (szóval ismét morog és motyog), és az a véleménye, hogy ezek szerint a karakter még egy jó darabig velünk marad.

