A kutatók gyermektelennek tekintik azokat a nőket, akik 41-45 éves korukban még nem szültek. Hiába terjed ugyanis a nők körében az idősebb korban történő gyermekvállalás, az összes élve született gyermek 99,8%-a az anyák 40 éves kora előtt született. Ez alapján 2011-ben a gyermektelen nők aránya 11,2% volt hazánkban.
Míg 2001-ben a gyermektelenek aránya a 41–45 éves nők körében 7,8% volt, addig 2011-re ez az arány 11,2%-ra emelkedett. A 41–45 éves gyermektelen nők száma mintegy harminc százalékkal, 29 860 főről 38 953 főre növekedett tíz év alatt.
A budapesti gyermektelen nők száma 8 ezerről 12 ezerre emelkedett 2001 és 2011 között a vizsgált ötéves korcsoportban, míg a diplomás gyermektelenek száma 7 ezerről 12 ezerre.
Kik maradnak gyermektelenek?
A gyermektelen nők 31%-a Budapesten élt 2011-ben, míg 21%-uk megyei jogú városban, 25%-uk kisvárosokban és 22%-uk községekben. A budapestiek aránya mindig magasabb a gyermektelen, mint a gyermekes nők esetében, függetlenül iskolai végzettségüktől, gazdasági aktivitásuktól vagy bármilyen más vizsgált demográfiai jellemzőjüktől.
A gyermektelenség másik karakteres jellemzője az iskolai végzettség: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 41–45 éves gyermektelen nők körében 31%, míg a gyermekes nőknél csak 22%. Ugyanakkor a gyermektelen nők körében azok is többen vannak, akik a 8 általánost sem végezték el.
A gyermektelen nőknek a gyermekesekénél magasabb hányada (39%, ill. 30%) él nem összkomfortos, hanem alacsonyabb komfortfokozatú lakásban, jellemzően a kisvárosokban és községekben.
Érdekes adat az is, hogy a 41–45 éves gyermektelen nők körében a gyermekes nőkénél nagyobb arányban vannak a párkapcsolattal nem rendelkezők (26%, illetve 24%); továbbá azok is, akiknél a párjuk legalább 3 évvel vagy fiatalabb (10%, illetve 7%) vagy idősebb (39%, illetve 37%).
Összefoglalva tehát a fővárosi és diplomás nők a legesélyesebbek arra, hogy 41–45 éves korukra még mindig gyermektelenek legyenek, másrészt – összehasonlítva a 41–45 éves édesanyákkal – a gyermektelenek körében nemcsak a magasabb társadalmi státusúak vannak többen, hanem az igen alacsony végzettségűek vagy rossz lakhatási körülmények között élők is.
Nem a házasságon múlik
Az adatokból az is kiderül, hogy – az elsősorban a házasság rovására – gyorsan tért nyerő hajadon családi állapot immár egyre kevésbé kötődik a gyermektelenséghez. Míg 2001-ben a 41–45 éves hajadonok 67%-a volt még gyermektelen, 2011-re az arányuk 51%-ra csökkent. Ez a változás ráadásul úgy zajlott le, hogy közben a hajadon nők száma közel megduplázódott (21,5 ezerről 47,5 ezerre) a vizsgált korcsoportban.
(Biztosítási Szemle)
