Januárban a fejlett világ tőzsdéi estek, a fejlődő világ tőzsdéi ezzel szemben kismértékben emelkedtek, a magyar tőzsdeindex valahol a kettő között szerepelt enyhe mínuszt produkálva. A forint az euróhoz képest némileg erősödni is tudott, de a dollárral szemben jelentősen veszített értékéből.
A pénzpiaci alapoknál tapasztalható alacsony hozamszint még mindig jelentős tőkekiáramlást okozott, amit ezúttal megközelített az abszolút alapoknál tapasztalható tőkekiáramlás, amely a váratlan svájci jegybanki döntés egyértelmű következménye. Mindennek dacára ebben a hónapban összességében 42 milliárdnyi tőke érkezett az alapokba, ezen belül kiugróan legtöbb pénz a kötvényalapokba, ezt követően pedig a vegyes alapokba. A többi kategória esetében is az érkező friss pénz felülmúlta a visszaváltásokat. A kezelt vagyon hasonlóan alakult, mint a tőkeáramlás, azaz a pénzpiaci alapoknál és az abszolút hozamú alapoknál csökkent a vagyon, ezzel szemben a többi kategória esetében növekedett. A tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 60 milliárd forinttal, azaz 1,1 százalékkal növekedett januárban. A hónap végén a BAMOSZ tagok mindösszesen 5.532 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
A nyilvános nyíltvégű „hagyományos” értékpapír alapok adják az összvagyon többségét (66,6 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az elmúlt hónapban összességében 2,3 százalékkal növekedett.
A pénzpiaci alapok vagyona 1,8%-kal csökkent, ezen belül a likviditási alapok vagyona 2,4%-kal. Mindez alapvetően a hazai és az euró övezeti likviditási alapoknak köszönhető, ahonnan együttesen 29 milliárdnyi tőke áramlott ki. A pénzpiaci alapokból összességében 26 milliárdnyi tőke távozott, keresve a magasabb hozamot.
A kötvényalapok iránti kereslet töretlen. Újra a rövid futamidejű hazai kötvényalapokat keresték elsősorban a befektetők, de emellett népszerűek voltak a hazai hosszú futamidejű kötvényalapok is. A tőkebeáramlás a kötvényalapokat tekintve 40 milliárd forint, amely a legmagasabb a kategóriák között. A vagyongyarapodás a hozamokkal együtt 4% volt, de ez kevés volt a dobogós helyezéshez.
A vegyes alapokba szintén jelentős mértékű, 22,4 milliárd forintnyi tőke áramlott be az elmúlt hónapban, amely a második legmagasabb érték. A hozamokkal együtt a vagyon 7,5%-kal növekedett.
A magyar tőzsdeindex ezúttal illeszkedett a nemzetközi trendhez. A részvényalapokba közel 6 milliárdnyi tőke áramlott be, amin a hozamok még javítottak is, így összességében a részvényalapok vagyona 4,9%-kal lett több.
A tőkevédett alapokba ezúttal 11,8 milliárdnyi tőke érkezett, de a hozamok nem segítették a további vagyonnövekedést, így csak 0,7 százalékos növekedést mutat a kategória vagyona.
Az abszolút hozamú alapok esetében a tőkekiáramlás nagysága megközelítette a 18 milliárd forintot, ráadásul a negatív hozamok tovább növelték a veszteséget, így a kategória vagyonváltozása mínusz 4,9% lett.
Az ingatlanalapoknál ebben a hónapban igen csekély tőkebeáramlást tapasztalhattunk, amelynek nagysága 1,2 milliárd. A hozamok ezen nem tudtak javítani, így a kategória vagyonnövekedése mindössze 0,2%-os.
Az árupiaci alapokba 1,7 milliárdnyi tőke érkezett, amely nagynak tekinthető a kategória méretéhez képest, ráadásul a hozamok is jól alakultak. Így fordulhatott elő, hogy ez a kategória érte el a legnagyobb vagyongyarapodást, amely megközelítette a 21%-ot.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban 1,2 milliárdos tőkebeáramlást tapasztalhattunk, amit a hozamok még tovább javítottak, így végül a vagyonváltozás plusz 3,5% lett.
(forrás: Biztosítási Szemle)
