Az, hogy egy traumatikus esemény súlyos sérülésként marad-e meg bennünk, vagy megerősödve, az életre igent mondva kerülünk ki belőle, az a pszichés immunrendszerünkön múlik.
A reziliencia azt a tulajdonságunkat jelöli, hogy terhelő élethelyzetekben, nagyfokú stressz esetén mennyire
vagyunk képesek megőrizni belső egyensúlyunkat, és hogyan tudunk újra teljes emberként funkcionálni.
Manapság egyre több helyen találkozhatunk a reziliencia kifejezéssel. Az utóbbi évek kutatásainak egyik
legfontosabb tanulsága az volt, hogy a traumatikus események – mint például a szülők elvesztése, bántalmazás,
katasztrófák megélése – ugyan senki számára nem válnak pozitív élményekké, de az, ahogyan reagálunk rájuk,
amilyen értelmet tulajdonítunk nekik, alapvetően meghatározza az események feldolgozását. Az, hogy
egy traumatikus esemény súlyos sérülésként marad-e meg bennünk, vagy megerősödve, az életre igent mondva kerülünk ki belőle, az a pszichés immunrendszerünkön múlik.
Megváltozott vezetői környezet
A vezető magától értetődően jól ellenáll a stressznek, máskülönben nem tudná ellátni napi megterhelő munkáját.
Elvárás, hogy legyen rugalmas, alkalmazkodó, előrelátó, és még lehetne sorolni a vezetőktől elvárt képességeket.
Egészen a legutóbbi, 2008-as gazdasági válságig ez igaz is volt: a vezetés sohasem volt egy nyugodt,
stresszmentes állás, de a tapasztalati tudás és a kreativitás elég volt a jó navigációhoz akár erős, akár gyenge szélben. A válság óta azonban megváltoztak a körülmények, és egyre több korábban sikeres vezető mond fel, vagy indul el a kiégés útján.
Szerző: Földi Miklós
(Forrás: upszi.hu)
ACM Wallet Gentleman Club 