A gazdagok nagy része naponta teszi, másoknak pedig csak a kifogás jut. A rengeteg magyarázat, hibás önmeggyőzés arról, hogy miért nincs több energiánk magunkra, a családunkra, de a munkahelyen egy idegen kéréséért akár kezünk-lábunk törjük, még akkor is, ha nem is éri meg.
Lássuk mit is kellene másként tennünk, mi az a 21 dolog, amit a gazdagok másként csinálnak és ez nekünk miért és hogyan lenne jó. Első körben 10 dolgot sorolunk fel…
1. A gazdagok 70%-a 300 kalóriával kevesebb műételt fogyaszt naponta. A szegények 97%-a pedig 300 kalóriával többet.
Sokan rögtön azt mondanák erre, hogy azért él jobban és eszik jobb ételeket a gazdag, mert megteheti, van miből. Azt viszont már kevesen gondolják tovább, hogy ahányszor elmegyünk vásárolni nem csak kosarunkat pakoljuk tele, de döntések egész sorát hozzuk meg az árú minőségét, árát, mennyiségét, ízét, vagyis értékét tekintve. Mindannyian lehetőség szerint a legjobbat adnánk szeretteinknek és magunknak is, de sokszor elintézzük azzal, hogy nincs rá lehetőség és pénz. Pedig a jobb nem is mindig drágább. Vegyük csak az idényzöldségeket és gyümölcsöket. Ezek nem csak árukat tekintve jó döntés, hanem minőségüket tekintve is, hisz sokkal több vitamin és ásványi anyag van bennük, mint importált társaikban, amiket még rendes beérés előtt leszednek. Ha ilyen nézőpontok alapján vásárolunk, hosszú távú egészségre tehetünk szert, ami az orvosi kiadásokat is csökkentheti, vagyis nem az a cél, hogy ma megtömjem a hasam, hanem, hogy minden nap tudjak enni, élni egy azonos, de sohasem mértéktelen szinten.
2. A gazdagok 23%-a játszik szerencsejátékon napi szinten, míg a szegények esetében ez 52%.
A nehezen megszerzett pénzt miért adnánk vissza csillogó villogó gépeknek, vagy online kaszinóknak. Nem szabad elfelednünk, hogy a szerencsejáték a gazdagok szórakozása. Nem fogja megváltani az életünket az sem, ha nyerünk, mert a nyeremény oly csekély, hogy pillanatok alatt elfogy, viszont a könnyű pénzszerzés lehetőségét megerősítheti, így könnyen függővé és lassan földönfutóvá is válhatunk.
3. A gazdagok 80%-ának vannak konkrétan kitűzött céljai, míg ez a szegények mindössze 12%-áról mondható el.
A legtöbben ott rontják el a céljaikért való küzdelmet, hogy olyan célt állítanak maguk elé, ami számukra elérhetetlen, például megnyerem a lottót, vagy megváltom a világot, saját vállalkozásom lesz, de ehhez nincs semmilyen előképzettségem, lefogyok 30 kilót egy hónap alatt. Apró lépésekkel próbáljuk egy nagy álom felé haladni és fogadjuk el, hogy a siker nem egyik napról a másikra következik be, legalább annyi idő kell valaminek a kijavításához, mint amennyi az elromlásához kellett. Legyünk kitartóak és a célunkhoz vezető lépéseket tervezzük meg jó előre, s váljanak a napi rutin részévé.
4. A gazdagok 76%-a hetente 4-szer tornázik, a szegényeknél ez az arány 23%.
Ez csak azt jelenti, hogy aki jobban átgondolja és beosztja az idejét, jobban ki is tudja használni azt. Nincsen üresjárati idő az életében. Például, amíg feltesszük főni az esti vacsorát, addig ne álljunk és nézzük, ahogy forr a víz, hanem csináljunk néhány guggolást, lábemelést, hajlítást. Akár napi 5 perc (ami kevésnek tűnik, de 5 perc ugrálás igenis sok) mozgás is rendkívül sokat jelenthet, de ezt sem tudjuk meg addig, amíg ki nem próbáltuk.
5. A gazdagok 63%-a hallgat hangoskönyveket utazás közben, míg a szegényeknek csak 5%-a.
Ez a pont is az üresjárati idő felhasználásán alapszik. Egy utazás gyakran azzal telik, hogy nézünk ki a busz ablakán merengve, hogyan lehetne jobb az életünk, vagy hogyan osszuk be a heti pénzt. Ehelyett akár nyelveket is tanulhatunk, informálódhatunk a világ dolgairól, de mindenképpen töltsük ezt az időt is tartalmasan, ne vesszen kárba. Ez sem energia, hanem döntés kérdése.
6. A gazdagok 81%-a használ teendők-listát, míg a szegényeknek csak 19%-a.
Ha előre tudjuk, mit szeretnénk, nehezebben is tudunk eltérni a tervtől, így kiadásaink sem bővülnek olyan elemekkel, amiket nem kalkuláltunk bele a költségvetésbe, és amik súlyos ezreket is jelenthetnek a hónap végére.
7. A gazdagok 85%-a szeret olvasni, míg a szegényeknek csak 26%-a.
Megint csak mondhatnánk, hogy nincs időnk ilyen luxusra, de az X-Faktort ugye láttuk mindannyian? Könyvet olvasni nem azért fontos, hogy ismerjük a betűket, hanem, hogy bővüljön ismeretanyagunk mások élményeivel, tapasztalataival és ez által egy adott esetben ne lehessen olyan könnyen kihasználni, átverni minket, hogy tudjuk, baj esetén kihez kell fordulnunk, mit kell tennünk.
8. A gazdag szülők 63%-a olvas fel a gyermekének mesekönyvből, míg a szegényeknél ez az arány csak 3%.
Ez sem azért történik, mert a szegényebbeknek nincs mesekönyvük, bár akinek nincs, fejből is kitalálhat egyet, hanem mert nem szakítanak rá időt ugyancsak a fent említett energiahiányra hivatkozva. A mese nem azért fontos, hogy elaludjon a gyerek, mert ő elalszik a nélkül is, hanem mert számos olyan tanulságot le tud szűrni belőle, amit az élete során képes lesz majd hasznosítani, például nem adja fel a küzdelmet már akkor, mikor még el sem kezdte a harcát megvívni.
9. A gazdag szülők és gyerekeik 70%-a átlagosan havi 10 órát töltenek el önkéntes munkával, szemben a szegények 3%-os arányával.
De miből jótékonykodjon a szegény, ha neki is alig telik a mindennapi élelemre, ha a rezsiszámlák elviszik a fizetések jórészét. Az önkéntesség azonban nem csak adomány formájában értelmezhető. Az lehet egy cselekedet, egy gesztus, egy jó szó. Nem kell, hogy feltétlenül anyagi fedezet legyen mögötte. Önkénteskedni lehet akár azzal is, ha a szemetet szelektíven gyűjtjük és a visszaváltható termékeket, palackokat odaadjuk azoknak, akik jobban rászorulnak, mint mi.
10. A gazdagok 80%-a telefonon (beszélgetve) is köszönti a születésnapos ismerőseit, ez a szegények körében mindössze 11%.
A világ legtermészetesebb dolga, hogy szeretteinkre, barátainkra távollétükben is gondolunk és valamilyen módon, akár szóban, akár írásban megemlékezünk róluk. Ez segíti a hosszantartó stabil kapcsolatok fenntartását amellett, hogy jól esik ismerőseinknek, hogy gondoltunk rájuk.
(Cikk: bestofcafe.hu)
ACM Wallet Gentleman Club 