Turjányi János motorral indul a BUDAPEST- BAMAKO RALLYN. Ez alkalomból Zsille Ákos beszélgetett vele.
Mindig vannak férfiak, akiknek muszáj időnként kipróbálniuk az erejüket, és a bátorságukat ahhoz, hogy jól érezzék magukat a hétköznapok világában. Turjányi János is ezek közé a férfiak közé tartozik, a BUDAPEST-BAMAKO 2015 RALI pedig alkalmas terep a megmérettetésre. Január 16-án du. 2 órakor indul a Lurdy ház elől a verseny, és 16 nap múlva Mali fővárosában, Bamakóban ér véget. Tehát már a véghajrában tart a felkészülés, János ennek ellenére szakított időt annak érdekében, hogy az olvasó megismerhesse őt, és kicsit bepillantást nyerhessen a verseny rejtelmeibe. Mert mint megtudtuk, néha egy mellékesnek tűnő szerkezetnek, mondjuk egy bankkártya tartónak is, komoly szerepe lehet.
– Legyen kedves mutassa be röviden magát! –
1975- ben születtem, átlagos családszerető környezetben nőttem fel. Sajnos tizenévesen elvesztettem a szüleimet, így hamar meg kellett állnom a lábamon. Szakközépiskolát végeztem, majd jóval később jártam ki a főiskolát kommunikációs szakon. Hamar a vállalkozói szféra felé orientálódtam, jelenleg is három vállalkozást működtetek, ezekből tartom el magamat és a családomat.
Érettségi után egy autómosóban kezdtem el dolgozni, három műszakot kellett vállalnom, elég kemény volt. Aztán egyszer megfogadtam magamnak, hogy elég volt, és elkezdtem keresni olyan vállalkozó embereket, akik maguk mellé tudtak venni, akiktől tanulni lehetett. Így kerültem egy ruházati kereskedésbe, az volt a feladatom, hogy a raktáron elfekvő árukészletet értékesítsem. Ez olyan jól sikerült, hogy rövid időn belül többet adtam el a különböző ruházati cikkekből, mint a boltok.
Aztán 2000-ben nyitottam meg az autókereskedésemet. Egy Renault Clióval indultam, kb 300 négyzetméteren kezdtem a vállalkozást, ma 3 ezer négyzetméteren 250 autónak keresek gazdát.
– Az autók iránti vonzalom tehát adott, de mi inspirálta a versenyzés felé? –
Az én gyerekkoromban már látható volt a Parizs Dakar Rally, és engem kezdettől fogva magával ragadott a látvány, ahogy a dűnéken száguldtak az autók és a motorok. Akkoriban fogadtam meg, hogy egyszer én is át szeretném ezt élni.
– Mit szól a család ehhez a vonzalomhoz? –
A család elfogadja a hobbimat, a feleségem és a gyerekeim támogatnak, és szurkolnak nekem azért, hogy minél jobb eredményeket érjek el.
Egyébként 3 gyermekem van, Erik 11, Szofi 9, Virág pedig 5 éves.
Visszatérve a rallyhoz, engem már nagyon régóta vonz ez a fajta autóversenyzés, de az az igazság, hogy ez egy nagyon drága sport, és mint már mondottam volt, emellett nem lehetne működtetnem a vállalkozásomat sem, mert a rallyversenyzés egész embert kíván.
A BAMAKO-n való részvétel, nagyjából azt az igénybevételt jelenti anyagilag és fizikailag, amit még vállalni tudok. 2008 óta veszek részt ezen a versenyen, 2011-ben és 2012-ben autóval nyerni tudtunk, 2013- ban pedig nagy álmomat sikerült megvalósítanom, motorral indultam és egyedüli rajthoz állóként sikerült teljesítenem a versenyt, és így meg is nyertem azt.
Egyébként mindig vonzott a motorozás, tulajdonképpen autóval is azért indultam el, hogy majd egyszer motorral is megtegyem a távot. Azért is adtam a fejemet a motorversenyzésre, mert egyszer a kezembe akadt egy újság, aminek a címlapján, azt hiszem az Atlasz hegységben egy motoros állva haladt, és annyira jók voltak a színek, és annyira megkapó volt a látvány, hogy akkor éreztem azt, hogy egyszer nekem is vállalnom kell ezt a megmérettetést, egyszerűen muszáj kipróbálnom magamat…
– Hogyan lehet felkészülni egy ilyen versenyre? –
Egy ilyen igénybevételre fizikailag felkészülni az egyszerűbb. Kondizok, sokat futok, kerékpározok, mindenestre fontos a jó állóképesség, mert jó erőben kell lenni ahhoz, hogy végig nyeregben tudjon maradni az ember. Nagyon fontos a pihenés is, engem az olvasás ki szokott kapcsolni.
A magamfajta embernek azonban van egy nagy előnye, ugyanis nálam minden fejben dől el. 2013- ban nem sokkal a rajt után elcsúsztam a jeges úton és megrepedt a bokám, de végig mentem a távon, mert elhatároztam, hogy megcsinálom.
– 2013- ban sikerült megnyerni a versenyt motor kategóriában. Tudna esetleg említeni egy embert próbáló kalandot? –
A verseny során, teljesen simán soha nem megy semmi. Amikor legutóbb a motorral mentem, egy bukkanó megdobott, és mire földet értem, a mögöttem lévő táska becsúszott a fenekem alá, így aztán hiába álltam volna meg a géppel, nem tudtam volna a lábammal támaszkodni, hanem eldőltem volna a 200 kilós motorral. Így utólag viccesnek tűnik a helyzet, de akkor kibírtam nevetés nélkül. Szóval 10-15 kilométer múlva találtam egy fát, és odaóvatoskodva aztán meg tudtam állni a járgányommal.
– Egyedüli motorosként indult két éve a versenyen, hogyan viszonyultak Önhöz? –
Kiemelném azt az elképesztően nagy tiszteletet, amit motorosként kaptam. Előre engedtek a határátkelőnél, a kompnál külön kabint kaptam, szóval nagyon-nagyon jól esett az a jóindulat, ami motorversenyzőként körülvett.
– Mi az a plusz ami segíteni fogja a tavaly előttihez képest az idei verseny során? –
Az acm wallet bankkártyatartó nagyon sokat fog segíteni a verseny során, hiszen egy autópálya kapunál kb. 3 percet meg tudok majd spórolni azzal, hogy a kártyákat motorra szerelt kártyatartóból vehetem ki, és nem kell a motorosruhából előbányászni azokat. Sok kicsi, sokra megy, úgy számolom, a verseny során, ezzel kb. 4 órát tudok spórolni, ennyivel több marad az alvásra.
– Mit tartana még fontosnak zárógondolatként elmondani? –
Ami még nagyon fontos, én úgy gondolom, hogy a tiszteletet mindenképpen meg kell adni a motornak és az útnak. E nélkül nem megy. Ez egy nagyon-nagyon lényeges része annak az egésznek, amiért fontos számomra ez a verseny. Ez egyébként vonatkozik az ott élő emberekre is, tudomásul kell vennünk, hogy mi csak vendégek, látogatók vagyunk az ő földjükön.
(Turjányi János az idén a Triumph és az ACM Wallet Gentleman Club támogatásával vesz részt a nagy versenyen.)
ACM Wallet Gentleman Club 