Brüsszel, 2014. november 16., vasárnap (MTI) – A természet a világ legnagyobb művésze, ha képesek vagyunk tisztelni és elfogadni felsőbbrendűségét, és a művésznek nincs más dolga, mint kiemelni és a közönség elé tárni a természet alkotta képződmények csodás formáit – vallja az immár 58 éve Belgiumban élő Herth József magyar származású szobrászművész, akinek a természetben talált, kidőlt vagy elhullott fagyökerekből, ágakból alkotott kompozícióiból vasárnap nyílt kiállítás a nyugat-flandriai üdülőváros, Knokke-Heist művelődési házában.
Herth József, aki eredeti szakmáját tekintve építészként, mégpedig nagyon sikeres építészként élt évtizedeken át Belgiumban, a természet erői által elpusztított, földből kifordított fák ágas-bogas gyökereivel dolgozik, hogy azokat gondjaiba véve, letisztogatva meglássa és megláttassa bennük a természet különös alkotóerejét, és annak szűrőjén át az ember vonzódását saját múltjához, emlékeihez, gyökereihez – hangzott el a kiállítás megnyitóján, amelyet Leopold Lippens grófnak, Knokke-Heist polgármesterének, illetve Jan Morbee kulturális városvezetőnek védnöksége alatt rendeztek.
Herth Józsefnek nem ez az első bemutatkozása Knokke-Heist-ben, hiszen Gyökereink (Nos Racines) elnevezésű nagyméretű kompozícióját, amelyet a művész a városnak ajánlott fel másfél évvel ezelőtt, 2013. április 27-én avatták fel a település közelében lévő parkban. A 7,5 méter hosszú, négy méter átmérőjű, 3 tonna súlyú hatalmas gyökeret valamikor egy nagy vihar fordította ki a földből, és a művész a szabad ég alatt végzett, több hónapig tartó munkával hozta létre azt a kompozíciót, amely szándéka szerint szimbóluma a családhoz, a körülötte lévő világhoz, a hazájához való kapcsolódásnak.
A mérnök-szobrász Magyarországon született 1933-ban, nagyapja, apja és testvére is építész volt, és bár jómaga gyermekkorában inkább a természet, az erdők, a fák iránt érzett különös vonzódást, végül mégis a családi utat választotta. A fiatal mérnök az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, és családjával együtt Belgiumban telepedett le, ahol az első évek nehézségei, küszködései után elismerésre méltó pályát futott be építészként, az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatának vezetőjeként.
Mint elmondta, szobrászkodni nyugdíjba vonulása után kezdett, először “csak időtöltésből,” visszatérve az erdőhöz és a fához, ahhoz az anyaghoz, amely már gyermekkorában sem hagyta nyugodni. Az erdőben járva – mint elmondta – kisebb-nagyobb lehullott gallyakat gyűjtött össze, rácsodálkozva, hogy a természet alkotta különös formáknak jelentése van számára, élmények, emlékek, szavak villantak eszébe, tárgyak képe jelent meg előtte, és megérezte, hogy miként tud életet lehelni a halott anyagba, csak a lehető legkisebb mértékben beavatkozva a természet munkájába.
A vasárnap megnyílt kiállításon az építész-szobrászművész viszonylag kisebb méretű alkotásai kaptak helyet.
ACM Wallet Gentleman Club 