Ha ő nem bánja…

Halk zene, visszafogott hangulat.
Az órámra nézek, épp éjfélt mutat.
Itt ülök egy bárban, ő itt ül velem szemben,
Olyan vonzó, és olyan idegen.
Ragyog és sugárzik, finom és magabiztos.
A szépsége titkos, de beavat, ahogy rám nevet.
Nem tudom, ki ő, és mit mondjak neki,
A szavak néha semmit nem jelentenek.
De ha ő nem bánja, én nem bánom,
És lenn az utcán megvárom,
De ha ő nem bánja, én nem bánom,
És lenn az utcán megvárom,
De ha ő nem bánja, én nem bánom,
És lenn az utcán megvárom,
De ha ő nem bánja, én nem bánom…

Ugyanaz a csillag, ugyanaz a bolygó,
Ugyanaz a város és ugyanaz a bár.
Az éjszaka előttem, és nincs mit vesztenem.
Ő éppen itt, és engem éppen itt talál.
Ragyog és sugárzik, finom és magabiztos,
A szépsége titkos, de beavat, ahogy rám nevet.
Nem tudom, ki ő, és mit mondjak neki,
A szavak néha semmit nem jelentenek…
(De ha ő nem bánja, én nem bánom…)

(Európa Kiadó: Ha ő nem bánja…)